Kiabaltatok mar a babatokkal?

Rossz helyen kérdezel. Itt majd jönnek a bezzeganyák, és közlik, hogy soha még csak a hangjukat sem emelik fel a gyerekkel szemben.

Amúgy 1 évessel valóban felesleges, de ezt te is tudod. Általában nem azért ordibál a szülő a gyerekkel, mert ettől vár eredményt, hanem azért, mert elszakad nála a cérna.

Szerintem bárkivel előfordul.

Ez van mikor a gyerek kell,mert….

Előre kellene gondolkodni,és nem egy pár órás dolog/nap egy gyerek.

Na mindegy ám ez én sosem értettem.

#2

Szerintem meg nem.

Nem emlékszem rá higy apu valaha is kiabált volna velem.(persze babaként nem emlékszem,de nem gondolnám hogy megtette)

Viszont anyám,előszeretettel kiabált velem mindig is

3. "Előre kellene gondolkodni,és nem egy pár órás dolog/nap egy gyerek."

Ha mindenki így gondolkodna, senkinek nem lenne gyereke. Szerinted van olyan ember, aki folyton jókedvű, és mosolyog a gyerekre? Neked van gyereked? Tudod milyen idegtépőek tudnak lenni? Attól még ez nem jelenti azt, hogy a gyereknek felesleges volt megszületnie. Ez azt jelenti, hogy a szülő is ember.

Apukák általában türelmesebbek tudnak maradni a gyerekkel, mivel a gyermeknevelés nagy része a nőkre hárul. Apu is türelmesebb volt velünk, de pl. soha nem ő vitt orvoshoz, nem ő tanult velem, csak este láttuk egy fél órára. Úgy könnyű ám jó szülőnek lenni.

Na, de hagyjuk is. Pont erről beszéltem, hogy majd jönnek itt a tökéletes emberek, akik akkor is angyali türelemmel tudnak viszonyulni a dackorszakos, hisztis gyerekükkel, ha hetek óta nem aludtak. Aha, persze.

Kedves kérdező!

Nem akarom az ördögöt a falra festeni, félig laikusként a tévedés jogát fenntartva kérdem:

nem lehet, hogy elmászkáltak a hormonjaid, és valami szülés utáni depresszió-szerű pszichés dologba belefutottál?

Mert érződik, hogy kuzdesz, hogy kontrollodon felül folynak az események, és hogy változtatnal de nem megy.

Bárhogy is, nem vagy szar anya!:) De még ha nincs is baj, egy beszélgetést valami szakemberrel megérhet a dolog.

Nyilván kimerült vagy, ennyi.

Jajj, az apák... :D

Nyilván ők nem kiabálnak, mert sokkal kevesebbet vannak a gyerekkel.

Persze.

Nézd, valaki így fejezi ki a dühét, más szarkasztikus megjegyzésekkel: a gyereknek egyik sem jó, de ha szeretnél változtatni, kontrollálni magad, az már jó. Alapvetően segít az, ha a gyerek helyébe képzeled magad, így rájön az ember, hogy nem rossz szándékkal, szemtelenségből csinál bármit.

#4

El vagy tévedve.

Aput nem egy órácskára láttam naponta.

Apunak kis boltja volt a házunk mellett.

Akkor láttam amikor akartam.

Többet voltam vele mint anyámmal

Engem ő vitt orvoshoz,edzésre,vele kirándultunk stb

Ez anyámról nem igaz.

Igen ,van gyermekünk,képzeld.2 lányka,igaz már felnőttek.

Emlékszem mivel jár egy gyerek.

Viszont amit mondasz vicc,mert akár a munka helyeden is elszakadhat a cérna,és akkor neki állsz üvölteni?

Az hogy azt gondolom ,hogy sok ember felelőtlenül (direkt használom ezt a szót—>) csinál gyereket jogos.

Rengeteg ember nem tud gondoskodni róluk.Sokan “depressziósok” lesznek ès a másik szülőre marad minden és ahigy nem kell a gyerekkel foglalkozni a depresszió gyorsan múlik.

“Jajj,nem hondoltam volna,hogy 3 napig nem alszom mert bőg a gyerek,elegem vanmár kikészültem.

Ilyen mondatokat hallatán mégis mire gondoljak?

A kérdező is inkább eredjen a háziorvoshoz irasson fel seduxent azt hátha nem üvölt egy babával.

Gondolom az itteni válaszolók akiknél elszakad a cérna,ahogyan emlitettétek,még oda is csaptok néhanéha a gyereknek.

Igaz?