Pozitív csalódás az első pár hét/hónap a babával? Van ilyen?

Mindkét gyerekemmel könnyű volt: csak indokolt esetben sírtak, az első naptól kezdve átaludták az éjszakát (kisfiamat még csak altatni sem kellett; letettem, megsimogattam, aludt); sokat mentünk (és megyünk a mai napig); ők jókat nézelődtek/ aludtak, én jókat beszélgettem/ vásároltam. A kisebbik most 7 hónapos; minden valószerűtlenül egyszerű Vele is; egy feltétellel: legyünk kint. Tök mindegy, hogy teraszon, udvaron, vagy elmegyünk valahová; csak kint legyen. Rossz időben azért nem olyan egyszerű Vele egész nap a házban.

Hát... az elsővel kórházban voltam heteket, úgyhogy megváltás volt végre otthon lenni kényelemben. Ő nagyon "jó baba" volt, sokat aludt éjjel is, napközben is, és hamar lett magától napirendje, amihez vekkert tudtam volna állítani. Úgyhogy tökre időmilliomos voltam. A másodiknál is erre számítottam. Erre ott nem volt kórház (hál Istennek), viszont köszöni, nem aludt úgy 3 éves koráig így én se, plusz ott volt a tesója, szóval az meg sokkal rosszabb volt, mint amire számítottam :) (Viszont a hasfájás, a fogzás meg a dackorszak, egyes számúval volt borzasztó és ketteskénél maradt ki.)

Igen, sokkal könnyebb volt minden (a szoptatás beindulásán kívül), mint vártam. Aludt, evett, figyelt, összhangban voltunk az első pillanattól (és azóta is).

Nem is tartottam tőle és nem is volt mitől. Egyik sem volt túl nyugodt baba, a második beteg is volt, kórházban voltunk hetekig. De semmi extrán megerőltető nem volt benne, ha nem nőnének meg, simán bevállalnék bármennyit a kisbabás időszakból. ❤️

A babával kapcsolatban rosszabbra számítottam, hogy majd tényleg nem fog aludni, egész nap sír, stb. De hamar megtanultam kezelni, a férjem nagy segítség volt, illetve szinte egész nap aludtam az első 2 hétben.

Az elsővel maga a pokol volt, így igencsak meglepődtem a másodiknál, mivel nem gondoltam volna hogy van olyan baba aki csak eszik, alszik és csendben néz ki a fejéből...

Mégcsak 3 hetes a babánk. Szerintem hozzáállás kérdése. Ha én is fáradtabb vagyok, nehezebben kezelem, ha nyűgös. Ha kipihentebb, akkor sokkal egyszerűbb, mint gondoltam. Azért azt már most érzem, hogy ezek az első hetek meg fognak szépülni. Nekem az elmúlt 3 hét úgy elment, mintha álmodtam volna. Akárhányszor ránézek a babánkra, még teljesen szürreális, hogy ő már itt van velünk, a miénk és marad. :)