Hogyan tudnám pozitív nézőpontra terelni a gyereket, hogy ne a csalódások bélyegezzék meg a napjait és ne ez alapján alakuljon ki a beállítottsága?
Talán érthetőbb ha ugy írom: biztos mindenki ismeri a félig tele, félig üres pohár esetét. Szeretném ha ugy tudatosulna a valo világ, a néha "kegyetlen" élet benne, hogy optimista marad és lehetőségeket keres, vagy a szép dolgok is nyomot hagynak, nem pedig a csalódottság alapozza meg az érzelmi életét.
Konkrétan amik őt érik, jelenleg a játszótér, bölcsöde. Most tapasztalja meg a negatív dolgokat, elveszik a játékát, vagy elküldi más gyerek, vagy nem akarnak vele játszani, vagy nem figyelnek rá a gondozok, csak ha már üvölt, vagy toporzékol, mert ugye sok a gyerek, megosztott a figyelem, de ugyanakkor van kisbarátja akivel egy huron pendülnek, vagy a játszon megkínálja egy kislány ropival, stb.
Mégis azt látom itthon a gyermeken az ilyen délelőttök, délutánok, napok végén, hogy tele van frusztrácioval, dühvel akarja magára felhivni a figyelmet, mérgében dobálozik, (szoval azt a feszkot adja ki amik korábban felgyűltek benne, vagy korábban csak ezekkel tud érvényesülni közösségben) persze én értem a helyzetet, türelemmel vagyok, megszeretgetem, kedvesen beszélek hozzá és vissza tudom fordítani egy nevetős, "énekelős",boldog kisgyerekké, amilyen mindig is szokott lenni itthon.
De szoval igaz, hogy a társadalmi élet nem egy leányálom, de szeretném ha a pozitivitás, optimizmus maradna meg benne mindezek mellett.szoval azt nézze hogy félig tele az a pohár.
Milyen modszerek, könyvek, milyen témában, milyen szerzőtől, milyen weboldalak segítenek ebben?
De a saját meglátásotokat, tippjeiteket is várom.
Felnőttként vannak akik mosolyogva ébrednek és azok akik nyűggel kelnek.ez beállítottság(ha általános) es gyerekkorbol ered, ahogy az is pl van, aki ugyanazt a problémát könnyebben feldolgozza, míg más padlora kerül miatta.
Szóval hogyan lehet segíteni a gyermeket ebben?
válasza:Szerepjátékokkal. Lásson megoldásokat (asszertív módon!), mintákat, hogy hogyan kell konfiltushelyzeteket kezelni. Ennyi idősen még talán bábokkal, mesékkel lehet feszültséget generálni, majd feloldani.
De dackorszakban még amúgy is normális, hogy az érzelmeiket dühös csapkodással fejezik ki.
Egyrészt azonosítsd az érzelmeit, hogy később verbálisan neki is sikerüljön. Most mérges, most csalódott, most boldog, stb. Így idővel szavakba is tudja önteni, hogy mi bántja.
Köszi :)
A mesélést probálom bevezetni, nem könnyű mert ha olvasok mégha pár sort is csak, üres fülekre talál es szinte csak képleirást tudok alkalmazni, de épphogy kimondom, hogy mászik a katica a fűszálon, már lapozna tovább.nem tudom mások hohy mesélnek, néztem a minden napra egy mese c könyvet is, abban kevés a kifejező kép, ábrázolás es tuti egy szöveget(amik rövidek) se hallgatna végig.
Az érzelmeit tanitom tükörben is hogy lássa magát ez az amikor mérges v dühös vagy, ilyen amikor vidám vagy stb
De szoval ugy bánt egy kicsit hogy nap végén nem az marad meg neki hogy volt jo is, hanem hogy pl nem adták oda a dömpert.
válasza:Ajánlom Eleanor H. Porter A élet játéka és Az öröm játéka örök című könyveket.
Ezek ugyan nem gyereknevelési szakkönyvek, de a bennük leírt "játék" szerintem nagyon jó, és amúgy sem egy rossz regény.
A kislány a történetben elárvul, de az apukájától tanult egy játékot, hogy mindenben lássa ma jót.
Pl mikor baba helyett egy fél mankót kapott a szeretetcsomagban, ott az a jó, hogy neki nincs rá szüksége.
Jól alkalmazható ez a hétköznapokban és játékosan oldja a feszkót. Egyenlőre viszont neked kell keresned mindenben a jót és ezt elmondani neki, mert ő még kicsi hozzá.
Pl játszótéren ha elveszik a játékát, abban az a jó, hogy most megtanulhatja hogyan kell szépen vissza kérni, vagy a bölcsiben nem tudnak rá első nyikkra figyelni, akkor abban az a jó, hogy lehetőséget kapott megtanulni a türelmes várakozást.
válasza:#3
Te látod túl pesszimistán a dolgot. Gondolj bele, hogy mikor volt frusztráló napod. Beszólt a főnök, lekésted a villamost, a kollégák kibeszéltek a hátad mögött, nem te kaptad meg a biztosra vett előléptetést.
Estére te is rossz hangulatba kerülsz. Ilyenkor mit csinálsz? Lehet káromkodni, inni egy pohár bort, agyzsibbasztó filmet nézni, vígjátékot keresni vagy kimenni futni.
A felnőtteknek ezek az eszközeik vannak, neki meg egyelőre a csapkodás, pörgés. A lényeg, hogy levezette a feszültséget. A kifejezési módok idővel finomodni fognak.
Negatív érzelmeknél ne állítsd a tükör elé. Olyankor beszűkült tudatállapotban van, megértésre vágyik. Bőven elég, ha elmondod neki, hogy megérted, hogy most csalódott, mert elvették a dömperét. Nem kell biztatni, vagy bármi, csak mondd el, hogy megérted az érzéseit. Neki meg legyen joga azt érezni, amit.
Másokról leolvasni az érzéseket pedig úgy lehet megtanulni, hogy kommentálod neki, akár egy rajzfilmet nézve, akár valódi élethelyzetben: "Látod, a kutya most nagyon szomorú lett, mert le kell feküdnie aludni, pedig játszana."
Mesét pedig mondj fejből. Találj ki egy mesehőst, aki tulajdonképpen ő maga. A mesében az ő napját szerepeltesd. A zöld kismalac reggel vidáman indult a bölcsődébe, nagyo szép fákat és virágokat látott útközben (ő még a részleteket vizsgálja, neki az érdekes). A bölcsődében finomat reggeliztek(...). Aztán délután a zebra elvette a zöld kismalac dömperjét. A kismalac nagyon nekikeseredett. De a végén jó kedvre derült, hiszen a dömper helyett egy sokkal jobb játékot talált."
Nagyon zanzásítva, de ilyesmire gondoltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!