Van aki xilitet használ cukor helyett babája ételeibe?

Ha nem akarsz ártani a babádnak,akkor nézz utána alaposan h mit tennél bele az ételébe!És ne hurrogd és sértsd meg azt,aki csak segíteni akar!És nem utolsósorban ne a gyakorikérdéseken tájékozódj!Vannak erre a célra készült weboldalak.

Persze,rágóba,fogkrémbe,Marslakócskákba téve klassz dolog ez..De kanálszámra ezzel édesíteni egy 2 éves sincs gyereket..

Íme néhány egyéb alternatíva:

„Alternatívák” a természetből

A természetes édesítőanyagok legismertebbje, a széles körben használt cukorrépából előállított répacukor, a szacharóz. A cukor a kereskedelemben számos formában bukkan fel:

– a klasszikus fehér, enyhén sárga, kisebb-nagyobb szemcséjű kristálycukor mellett egyre nagyobb népszerűségre tesz szert

– a magasabb biológiai értékű, kevésbé finomított barnacukor, melynek előízesített formái, pl. rumos, citromos, fahéjas ízekben szintén kaphatók.

A méz közelítőleg „tömény cukoroldatnak” tekinthető. A mézben levő szőlőcukor (glukóz) szervezetünk számára a legfontosabb cukorféleség, amely csak a gyümölcsökben és a mézben fordul elő szabadon, molekulaszerkezetének minden átalakítása nélkül beépíthető a szervezetbe. A méz átlagos gyümölcscukor-tartalma (fruktóz) 35–50%, szőlőcukor-tartalma 30–40%, malátacukor-tartalma (maltóz) 2–15% között mozog. Emellett több mint húszféle többszörösen összetett cukrot, ún. oligoszacharidokat és nádcukrot (szacharóz) kb. 0,2%–18,0%-ban tartalmaz. A többszörösen összetett cukrok típusait és arányait az adott mézben nagyrészt a méz forrásnövénye határozza meg. Friss állapotban a méz többnyire átlátszó, hosszabb állás során azonban zavarossá válik, sőt kristályos tömeggé sűrűsödik és megdermed. Színe és aromája nagymértékben függ származásától. Ennek megfelelően megkülönböztetünk például akácmézet (víztiszta, enyhén sárgástól aranysárgáig terjedő színű, szilárdra kristályosodik); gyümölcsvirágmézet (sárgától sárgásbarnáig terjedő színű, hígfolyós); hársvirágmézet (zöldes szilárd állapotban szürke) stb. A hüvelyesek (lucerna, fehér- és vöröslóhere), az ajakosak és az ernyős virágzatúak is megemlítendők, mint mézadó növények. A méz igen könnyen emészthető, nagy energia- és tápértékű élelmi anyag. 100 g méz energiatartalma 1200–1400 kJ (290–330 kcal). Ez ugyanennyi cukor energiaértékének csak 80%-a, tehát mézet fogyasztva még a felvett energiát is csökkenthetjük. A méz (csak) addig számít teljes értékű tápanyagnak, amíg fel nem hevítik, ugyanis a mézben található vegyületek közül kb. 120 hőérzékeny.

Hazánkban ma még ritkábban használnak egyéb, „alternatív” természetes eredetű édesítőszert, mint például az agávé- vagy csicsókasűrítményt, juhar- vagy keményítőszörpöt. Szénhidráttartalmuk 75–80%-os, emellett ásványianyag- tartalmukkal sem tudnak versenyezni az édesítőszerek. Az édesgyökér-kivonat – ismertebb nevén a medvecukor alapanyaga – sajátossága az energiamentessége.

Napjaink egyik kedvelt édesítőszere a sztívia (stevia, sztevia), a Stevia Rebaudiana növény levelei szárított, illetve őrlemény formája(30-szor édesebb a cukornál) vagy kivonata (akár 300-szor is édesebb a cukornál). Nem árt azonban tudni, hogy erről a természetes édesítőszerről, melyet például a dél-amerikai indiánok évszázadok óta fogyasztanak, a számos köztudatban forgó kedvező tulajdonsága (nem okoz fogszuvasodást, energiamentes stb.) ellenére az Európai Unióban nem engedélyezett édesítőszer – még akkor sem, ha úgy hirdetik a forgalmazók a terméket, hogy az Európai Unióból származik!

Szortírozz ebből!

A stílusomért és a hangnemért pedig elnézést kérek,de a divatolásból és egyéb úri passzióból elkövetett emberi butaság nagyon fel tud húzni.

Mint mondtam,adhatsz a gyerekednek.

Én nem adok.

Sőt,gyakorlatilag tegnapelőtt 14.00 kor megkaptátok a választ,mivel egy másik válaszadó,belinkelte azt a weboldalt,amin ez az írás szerepel:

CSECSEMŐK ÉS KISGYERMEKEK TÁPLÁLKOZÁSA KAPCSÁN!

– Tartsuk szem előtt, hogy az édesítőszerek nem használhatók csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerekben.

– A gyermekeket születésüktől fogva az élelmiszerek természetes édességéhez „szoktassuk” hozzá!

– Ne szoktassuk hozzá a gyermekeket az édesítőszerrel édesített élelmiszerekhez, illetve az édesítőszerek használatára – hacsak nem indokolt (pl. cukorbetegség)!

Csak éppen lusta voltál és nem vettél fáradtságot ahhoz,hogy elolvasd!!

Igen,mélységesen sötét vagy,kitartóan és áthatolhatatlanul,mert nem nézel utána h mit akarsz a gyereked szájába rakni,csak kötöd az ebet a karóhoz,és ez a szánalmasság,nem pedig az,hogy én megpróbálom a mellesleg igaz állításomat alátámasztani,jó nagy ellenszélben!És még véletlenül sem nézed meg a kapott válaszaidat,mivel ha megnézted volna,akkor már 2 napja túllennél a dolgon!Tehát nem is igazán tájékozódsz,csak ragaszkodsz az általad helyesnek vélt nőklapjacaferól és egyéb más haszontalan divatcikkekből átvett "elveidet" bizonygatni!

Le merem fogadni,h még mindig nem olvastad el,amiket belinkeltem neked!

Mellesleg nem azzal kezdted h lehet -e egyáltalán használni ilyet,hanem rögtön azzal,hogy hány kanállal rakj bele a gyerek kajájába!Nem volt kérdés,h helyes e ez így v nem!

Ha nem vagy képes elismerni,h vmi nem úgy van,ahogyan te gondolod,és másnak van igaza,akkor én kérlek meg rá,hogy ne írj többet!

Érdekes volt olvasni ezeket a régi bejegyzéseket, és nagy ellenérveket. Remélem azóta mindenkinek több ismerete lett a dologról. Megjegyzésként írom, hogy gyógyszertárban már xilites fogtörlőkendő is kapható, kifejezetten babáknak, akik még nem tudnak fogat mosni. Ezt ugye utána be is nyelik a csecsemők. Szóval ennyit a veszélyéről...

A túlzás pedig semmiből sem jó.

Azt mondják tudományos körökben, hogy ha valami új felfedést nagyon elvetnek, vagy nagy ellenállást vált ki, akkor biztosan jó az irány....