Hogyan lehetnènk türelmesebb szülők?

Igen nekem csak 3 hónaposom van MOST. Ám volt egy öcsém is( 7 év van köztünk) és az ovis öcsém hisztijet 12 éves fejjel érettebben kezeltem, pedig öcsém is nehéz eset volt, mégis gyerekkéntnem ordította rá, nem reagáltam így pedig lényegében a dacára voltam és fárasztó volt suli után lecke írás és tanulás közben egy dac korszakos hisztijét kezelni,mégis 12 évesen felfogtam, hogy hisztire nem a hiszti a megoldás. Hülyeség hogy nincs benne empátia, hisz már babaként, ha szomorú vagy ő is sír, ha feszült vagy ő is az, ha mosolyogsz ő is. Vagyis tud empatikus lenni. Szerintem feszültek vagytok és igenis nem látok következetességet. Szörnyen türelmetlen vagyok, egyedül a gyereknél tudok nyugodt maradni és ez valahogy átragad a gyerekre is.

Utolsó én is bőgtem egyszer mikor nem aludtam, a jelenség neve baby blues, de a kérdező már rég túl van a gyerek ágy időszakon.

Szerintem az elég egyén függő, hogy ki mikor min van túl. Minden időszak más és ezáltal máshogy is nehéz. Mire éppen belerázódna az ember, jön a következő. Első gyereknél jó kis tanulási folyamat.

Ha egy alvás még nem elég, akkor próbáld meg előrébb hozni az alvásokat, főleg a másodikat akár az első rövidítésével. Utána mehet egy nagy séta, nagy játék, szellemi fárasztás, fürdés és alvás, hátha könnyebben kidől.

Illetve próbálj meg neki teljesen besötétíteni napközben is, hogy ne érzékelje, hogy most nappal van, vagy éjszaka.

Én javaslom, hogy olvasgass babapszichológia témában is, szerintem sokat tud segíteni már önmagában az, hogy megértesz összefüggéseket és nem magadat sz*ranyázod. Önbizalmat ad az anyasághoz és ahhoz, hogy érezd és tudd, hogy TI vagytok a felnőttek és ti irányítotok, nem ő. :)

Kedves kérdező!

Hidd el, nem vagy egyedül! Ki gondolta volna, hogy szülőnek lenni ilyen kőkemény feladat? Mi újra és újra rácsodálkozunk. A 9 hónapos kisfiúnkkal néha nagyon kaotikusak az éjszakák, és biza sok át nem aludt éjszaka után felgyűl a fáradtság, nem vagyunk robotok, nem vagyunk fáradhatatlanok. És hibázunk. És türelmetlenek vagyunk.

Én néhány héttel ezelőtt éjszaka 2-kor (úgy, hogy azelőtt egy percet sem aludt) altatni próbáltam a kisfiam, eredménytelenül. Az apukájával felváltva próbálkoztunk, de már estünk le a lábunkról. 3 óra magasságában elkeseredetten mondtam a fiamnak: „Tudod mit, altasd el magad!”. És beraktam az ágyába. Ekkor vettem észre, hogy meleg a homloka. Láz, ügyelet. Gondolhatod, mennyire emésztett a bűntudat… el sem tudtam számolni magammal. :( Ekkor mondjuk már hosszú hetek óta nem aludtunk egy rendeset.

Amik nálunk beváltak:

- valahol olvastam, hogy nem csak nap közben, hanem lefekvés előtt is érdemes jól kiszellőztetni

- vettünk párologtatót és illóolajakat (levendula, mesélő hold —> panarom)

Fogalmam sincs, hogy valóban ezek segítettek-e, de jobbak az éjszakák. :)

Ami az én türelmemen segített:

- altatás előtt pihenek, próbálok felkészülni az éjszakára; a kicsi az apukájával van, én veszek egy forró fürdőt, közben olvasok vagy hallgatok egy podcastot

- ha az éjszaka nagyon rossz és úgy érzem, hogy szakad el a cérna, fotókat nézek a terhesség időszakáról, végignézem a telefonomban az összes fotót újszülött korából, felidézem a kellemes pillanatokat, nosztalgiázom; közhelyes, de próbálok arra fókuszálni, hogy ez tényleg csak időszakos, néhány év múlva nagyon fog hiányozni ez a periódus is. 🥺

Kitartást és könnyű éjszakákat nektek, hidd el, hogy jó szülők vagytok! ❤️

Hat elsore annyit tudok mondani h mem akarsz bezzeg szuper csucs anya lenni

Eleg ha eleg jo anya vagy ! Eleg jo a gyereknek 🤣

Masodsorban amiket irtal az jo

Nekem ha sikitott a gyerek akkor kiagyba betesz es kimentem. Ha abba hagytam bementem. Ha ujra kezdte ismet ki. 3 nap alat rajott h nem palya ha sikit leven akkor elmegyek. De ez spec gyerekfuggo.

A fiam azert orditott h azonnal csereljem a pelust. Ha kaki volt benne egybol jelzett h csereld ki vagy orditok. Ha megkapta a tisztat egybol csned lett. 🙂

Evesnel 1 evesnek en adom. Max a kezebe kap valamit amit csocsalhat kozbeneg kanalaztam befele a rendes etelt.

Lekototte a csocsalas es kozben evett is.

Alvas. Felvaltva aludjatok ejjel vele. Legalabb az egyikotok kipiheni magat. Delben ha alszok te is aludj!

Azta 23 be tudsz pelenkazni egy 3 hónaposr? Türelmes vagy? Hát te egy csoda vag komolyan...

Gyere már vissza ha kicsit gyakorlottabb anya leszel. De ha egy 3 hónapos átpelenkázásától ekkora sztárnak érzed magad lesz még gondod bőven.

A 23-as válaszon hangosan felnevettem.

Na nem akarom elvitatni, hogy bizony velük is lehet nehéz. Az enyém pl végig üvöltötte az első 3 hónapot.

Na de bepelenkázni egy 3 hónapost meg mondjuk egy dacos 2,5 évest az még halványan sem összehasonlítható.

Én nem tudom milyen gyorsan elaltatni egy babát/gyereket mert nálunk ez első perctől horror sztori és 3 évesen csak annyival könnyebb hogy nem üvölt mikor altatom hanem csendben vergődik úgy másfél két órát.

Kérdező látod ahány anya-gyerek páros annyi féle nehézségek vannak. Légy magadhoz elnézőbb, akinek nem Buddha gyereke van annak bizony sokszor van "szranya vagyok" érzése. De ettől még valójában nem leszel az.

Sok gyereket megvisel az idegrendszeri érés és ez bizony tud borzalmas éjszakákat produkálni. Főleg ha ez megvan fejelve fogzással meg szepával akkor az ember úgy érezheti hogy a pokol hetedik bugyrában jár.

Az én fiam már 3 éves, de inkább vele alszom, minthogy éjszaka 10x keljek fel, miközben reggel megyek dolgozni.

Volt akitől jó tanácsokat kaptál, legyen hetente egy éjszaka amit nem te csinálsz végig és ami nagy segítség még, legalábbis nekem az volt az a csatos hordozó. Nyűgös volt beletettem és rögtön béke volt. Én addig tudtam kicsit haladni, ő pedig békésen elvolt rajtam 30-60 percet. És ezalatt az én idegeim is kicsit kisimultak. Aztán mindig magától jelezte ha elég volt a hordozásból. Ez nálunk valamivel tovább mint 2 éves koráig bevált utána már nem szerette a csatost. Esetleg ezt is érdemes megpróbalni. Persze nem csodaszer, nem oldódik meg tőle minden egycsapásra, de ez már elég lehet ahhoz hogy türelmesebb legyél.

Ó az én 3 hónaposom rúgkapál ,visít, dobálja kezecskéit minden pelenkacserénél, öltözésnél. Mindezt úgy hogy jó ha 2 órát tudtam aludni, mégsem vagyok ideges, kicsit sem. Öcsémnél sem voltam soha ideges, pedig a dadája voltam lényegében, volt hogy nem akart leckét csinálni és hozzám vágta a füzetet, én 14 évesen mégis nyugodt tudtam maradni, pedig egész nap vigyáztam rá, nem hagyta hogy tanuljak egy fontos dogára és épp erős migrénem is volt és ez csak egy nap volt a 7-ből. Tudom,tudom az ocsemet nem én szültem, de hú nevelni nem volt egyszerű. Egyszer sem húztam a haját vagy esetemben nem vágtam hozzá én is a füzetet.

Nem vagyok sztár, de SOHA nem tettem volna ilyet öcsémmel pedig volt kemény dac korszaka és akkor még én is gyerek voltam. Ittmeg 2 felnőtt nem tud felnőttként viselkedni...