Mit csináljak, ha elegem van a gyereknevelésből?

1 éves már én próbáltam pozitívan hozzáállni. De egyszerűen már elegem van a problémáiból meg a hisztijeiből. Nem egy kedves baba, úgy érzem, csak egy szolga vagyok a szemében, csak az érdekli, hogy mit lehet a lakásban felfedezni, és hordjam körbe, adjak kaját, egyébként meg húzzak ki a képből. Tapos, rúg, karmol, harap, ütöget. Egész nap csak üvölt mert neki nem elég a lakásban le-föl járkálni, mindig azt akarja, amit már nem lehet, a többi dolog le van sz*va . Akármit veszünk neki, csak unottan félredobja. Legszívesebben összecsomagolnék és elbújnék a világ végére, ahol senki se találhat meg. Három testvérem van, tehát láttam már babát, de nem olyanok voltak, mint ő. Ha tudom, hogy ő egy ilyen méregzsák, eszem ágában se lett volna szülni. Semmi segítségem nincs, az apja reggeltől reggelig dolgozik, a családom idióta, az ő családja meg rokkant. Bébiszittert, takarítót nem enged a férjem. Már alig várom, hogy felnőjön és végre nyugtom legyen, de legalább azt, hogy menjen óvodába. A szülés óta az életem egy minőségtelen, értéktelen vacak, minden egyes napját utálom, már reggel felkelés előtt úgy vagyok, hogy jaj ne már megint egy újabb f*cking nap...