Mégis miért van az, hogy amikor egy édesapa kiveszi akár egy picit is a gyereknevelésből a részét, akkor mindig megdicsérik, mert "besegít az asszonynak", de ha egy nő csinálja, akkor természetesnek veszik, és sokszor meg is szólják dolgok miatt?

Szerintem azért, mert mi nők hagytuk, hogy ez így legyen.

A normális az lenne, ha mindenki kivenné a részét mindenből, de még ma is van, ahol már az is csoda, ha apa képes kicserélni a pelenkát és ezért aranyérmet kap a nyakába.

A változás akkor történik majd meg a fejekben, ha minden családban általános elvárás lesz, hogy apa ne legyen baba-analfabéta.

Apukámnak van egy olyan sztorija, hogy mikor kicsi voltam, egyszer vitt a bölcsibe, és kellett volna vinni a gumicsizmát, de elfelejtette. A gondozó néni gügyögve mondta, hogy jaaaj, hát szegény apuka, hogy járt, anyuka elfelejtette elpakolni a gumicsizmát! Apám kihúzta magát és mondta, hogy nem, ÉN felejtettem el elpakolni.

Szerintem te is tudod, hogy azért van, mert a gyerek automatikusan az anya feladata, ez van a fejekben. Vannak azért már olyan családok, ahol nem egészen ez a helyzet, lásd 2 például. De ez a kisebbség. Dolgozzunk azon a saját kis családunkban, hogy ez ne így legyen.