Ne.ktek is nagyon próbára tette a kapcsolatotokat a baba? Sok vita/veszekedés lett?

Nálunk nem veszekedés volt, hanem elhidegülés. Hiába vette ki a gyerekkel és háztartással kapcsolatos teendőkből a részét, hogy tudjak pihenni, az nem volt jó, mert valamelyikőnk mindig foglalt volt. Ameddig ő porszívózott, én a gyereket szoptattam, amikor felmosott, akkor altattam, amikor elaludt, akkor a férjem főzött, és amikor a gyereket le tudtam tenni, akkora már olyan álmos voltam, hogy elaludtam és meg se bírtam várni, hogy a kaja kész legyen. Felkeltett, ettünk, aztán visszafeküdtem aludni. Tehát ha nem a gyerekkel voltam, akkor aludtam.

Se szex, se semmi. Hónapokig. És elhidegültünk a másiktól

Az első egy év rettentően megviselte a kapcsolatunkat. Én ráadásul depressziós is lettem. A férjem széjjel dolgozta magát. Anyósom haldoklott(végül túlélte) mi építkeztünk(saját kézűleg). Azt hittem néha, hogy megőrülök. Gyerek nagyon beteges volt és azóta is az. Azt hittem, hogy ennyi volt a kapcsolatunknak és, hogy sosem találunk egymáshoz vissza. Végül együtt maradtunk szeretjük egymást és a gyereket is,de abban egyetértünk, hogyha tudjuk, hogy ilyen nehéz lesz, akkor élünk még pár évet kettesben. A kislányunk a legfontosabb az életünkben és mivel ő van, így akármilyen összezörrenésünk is van muszáj megoldanunk, hogy mindenkinek elfogadható legyen. A gyereknek pedig a legjobbat akarjuk nyújtani.

Őszintén szólva,ha előre tudom, hogy ilyen sok gond lehet és ennyi megoldandó probléma áll majd az utamba, akkor lehet ,hogy inkább a szingliséget és a karriert választottam volna...,de tudom, hogy akkor is hiányzott volna, hogy nincs családom.

Nálunk semmit nem befolyásolt.

Nekem a háztartás/főzés sosem volt munka, gyerek után sem. Ha épp fenn volt a gyerek, apja elringatta addig.

Hiába éjszakáztam (5-6kelés) mégsem voltam olyan zombi, mint itt sokan leírjak.

Szex igaz 4 hónapig nem volt szülés után, de egy összebújás sokkal többet ért.

Én úgy gondolom, hogy ahol egy gyerek bajt jelent idéző jelbe, ott elötte sem volt tökéletes a kapcsolat.

2 hét után válni akartam, aztán megnyugodtam.

Rettentő munkamániás a férjem, sokszor ébredéstől fürdetésig egyedül voltam a gyerekekkel (ikrek) hétfőtől-vasárnapig, és utána is csak a veszekedés volt, hogy miért dolgozik ennyit. Plusz 3 hónapos korukig nem tudott mit kezdeni a gyerekekkel. 1.5 évesek, még most is van, hogy a válásra gondolok, amikor minden a nyakamba szakad, mert rá nem számíthatok. Nem ilyennek képzeltem el apaként.

A szex elég ritka, mert amikor a gyerek alszik, inkább dumálunk, megmasszíroz, én is őt, aztán már álmos mindenki. Tudjuk, hogy lesz ez másként is. Nem hidegültünk el, Kb 2 hetenkent jön össze. Amúgy minket összekovácsolt a gyerek, csodálatos egymást ebben a szerepben megismerni.

9 hónapos a baba.