Őszintén ti szoktatok kiabálni a 2 éves (ultra hisztis) gyereketekkel?

Szerencsétlen kissrácnak most született testvére, ki tudja mi játszódik le benne, osztozkodnia kell rajtad te meg még üvöltözöl is vele, mert nem tudod kezelni se a gyereket se az indulataidat.

Kérdésedre válaszolva, nem, nem üvöltök egy kétévessel, majd TALÁN üvöltök akkor, ha 16 évesen tudatosan csinál ostobaságokat, de nem egy kétéves kb tudatlan gyerekkel. Semmi értelme. Azon meg, hogy a szerinted reggel 6-tól este 6-ig “hawaiiozo” férjed netalán kiakad, amiért 12 óra munka után a sárkány felesége üvöltését kell hallgatnia, ne csodálkozz. Senki sem vesz komolyan egy idegbajos nőt. Sőt, ez még csak nem is nőies, gyerekes, abszolút sz*r problémamegoldás.

Kicsit utána kéne nézni, hogy mi is a hiszti. A gyermek elveszti az önkontrollt, nem tudja irányítani az érzelmeit. Ezt is meg kell vele taníttatni, mert a szüleiről vesz mintát, tőletek tanulja meg a düh kezelését. Ha kiabálsz vele és a sarokba állítod egyrészt csak olaj a tűzre, másrészt pedig csak azt tanulja meg, hogy a problémák normális kezelése az üvöltözés. Egy két éves te atyaég, annyira picike, hogy lövése nincs, miért kiabálsz. Kicsit olvassatok utána.

7 hónapos, 3 éves, 5 éves és 9 éves gyerekeim vannak. Kiabálni csak végszükség esetén szoktam és általában veszhelyzetben, egyébként más módon vezetem le a napi stresszt, nem kiabálással, akármennyire is tele van hócipőm. Nagyon ritkán húznak fel annyira, hogy egyáltalán megemeljem a hangom. Úgyhogy nem, nem kiabálok velük.

Hisztinél nem jellemző, rosszaságnál igen.

Pl. dobál. Mindent. Rászólok, elmondom, hogy nem szabad, azt is miért nem szabad. Erre dobja a következőt. Akkor már hangosabban szólok. És megint dobja a következőt. Na akkor kiabálok. A múltkor ledobta a lámpát a papucsommal, szétdurrant az izzó.

Van alternatíva, dobálhat lufit, pingpong labdát, szivacslapdát, persze az nem érdekes.

Hisztinél akkor kiabálok mikor nem tudom kizökkenteni.

Összességében igen, szoktam kiabálni. De alapból is hangos vagyok.

2 és fél éves a gyerkőc, rettentő eleven, nem egy leül-molyol típus.

Számomra hihetetlen, hogy van aki nem emeli fel a hangját. Annak vagy álomgyereke van, vagy kezdődő gyomorfekélye.