Miért ítéli el mindenki az alvás treninges módszert?
Mi alvás szakértővel dolgozunk, és nem sírni hagyos módszert használunk. Mégis mindenki kritizálja a döntésünk.
Ha sír a gyerek, azonnal felvesszuk. Ha csak nyoszorog akkor hagyjuk. Már addig eljutotrunk hogy letesszuk és magától elalszik sírás nélkül. 5 hónapos a baba.
Mégis mindenki ítélkezik hogy milyen szar anya lennék mert treningelem a babát ahelyett hogy ringatnam vagy velem aludna.
87: annyi az értelme, hogy az evolúciós igények attól még nem változtak, hogy az ember nem "csak" a túlélésre játszik, meg aki dolgozik, aki pénzből él, aki háztartást kell vezessen, stb.
"Ha már itt tartunk, melyik állat ringatja a kicsinyét órákig, hogy az aludjon?"
Nézd meg a főemlősök, hogy gondozzák a kicsinyüket. Konkrétan rajtuk csüng és le sem teszik. Emberre vetíthető tanulságok is levonhatók Harry Harlow kísérletéből. Aki nem ismeri - itt egy közérthető összefoglaló cikk 3-4 perc olvasási idővel:
De nem kell értened a lényeget, mert nem akarod. Attól még a te gyerekednek meg a kérdező gyerekének sincsenek más igényei mikor megszületik, max frankón alkalmazkodik. Közben meg majd' minden felnőttnél fellelhető az önbecsülés hiánya, a maximalizmus, a megfelelési kényszer, a szeretethiány, a szeretetkoldulás stb. De összefüggés niiiiincs, mert én abban nem hiszek :D Nem kell...
Én nem olvastam el ezt a rengeteg kommentet...
Mi kétféle hozzáállást tapasztaltunk. Volt a ridegtartó fajta, aki azt mondta, hogy hagyni kell, majd megszokja, és ha kéthetesen még nem alszik egy hosszabb távot, akkor dajkálhatjuk még ötévesen is.
A másik a mostanában divatos - csak pont ők szokták kiírni hogy már szédelegnek az alváshiánytól, a "baba" 17 hónapos de még mindig 5x kel fel éjszaka, meg egy ágyban kell lenni vele... tudtam hogy ebből nem kérek, köszönöm.
Gondoltam, az igazság valahol a kettő között lehet. Az első hónap tényleg nehéz volt, azt se tudtuk hogy kell altatni egy újszülöttet. Hordoztuk, ringattuk, rázogattuk, mellkasra fektettük, aztán ha elaludt, óvatosan az ágyba... csak hogy fél órával később újra kezdődjön az egész. Sírni sose hagytuk.
Elkezdtem kipróbálni olyasmit, hogy ha a mellkasomon a fejét simogatom lassan, hamarabb elalszik-e. Aztán később, amikor az ágyban felsírt, nem feltétlenül vettem ki, hanem megpróbáltam ugyanígy simogatni. Volt hogy bejött, volt hogy nem, de egyre többször igen. Egy idő után azt kezdtük el hogy nem vártuk meg amíg a karunkban bealszik, hanem még álmosan az ágyba, és ott simogatással elaltatni. Később már ez se kellett. És magam se hittem el, de egy hónapos korától végigaludt éjszakánként 4 órát, ami gyorsan bővült többre, 3 hónapos korától pedig enni se kelt fel éjszaka többet, csak cumit kell néha visszatolni a szájába. De újabban már megtalálja az ujját is.
Nem tudom hogy ez nevezhető-e tréningnek, de biztosíthatok mindenkit hogy trauma senkit nem ért közben, és most van egy éjszakát átalvó babánk, az ágyában. Lehet valakinek az az álma hogy 3 évig ne aludjon, és még élvezi is, de szerintem az észszerű szoktatással semmi baj nincs. Hadd aludjon ő is, mi is nyugodtan.
Szerintem valahol az ő erdeme is. Mert okosan tett azért, ami mindenkinek jó. A babának sem szükséges már 10enx hónaposan 5x ébredni, az neki sem jó.
Na meg a cicin altatás, aztán meg megy a sírás, hogy más nem tudja elaltatni, meg 3 évesen még lehetetlen tőle elvenni.
Szerintem csináljon mindenki azt amit akar. Ez a kérdés ennyiből felesleges.. otthon vagy a 4 fal közt, úgy neveled, ahogy TUDOD. Mindenkibe bele lehet ám kötni...csak felesleges
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!