Az mindegy hogy mibol viszem be a napi kaloria mennyisegmet?

Amikt az előző ír, az is mélységesen igaz. Néha elgondolkodom, normál ember hogyan eszik olyan "igazi" sütit, aminek kis túlzással a fele cukor, fele zsír... Tömegeléskor is nehéz lenne bepasszíroznom s nem hiszem, hogy én vagyok az egyetlen, aki nem egy szeletet eszik...

1200 kcal annyira kevés, hogy értéktelen vackokra még annyira sincs hely, mint máskor. Ha a keret 3-4000 kcal, akkor a kötelező minimum után tápanyagszegény kalória is jöhet bőven, de kis keretnél ez neccesebb, főleg bizonyos étrendeken.

Aztán csodálkozik a nem elég figyelmes és tájékozott ember, hogy bomlanak az izmai, mert kenyeret és csokit evett fehérje helyett...

megközelíeném kétféleképpen is a választ:

- ha a célod a fogy/ogat/ás, akkor mindegy

- ha a célod a zsírmentes, szálkás, formás és feszes test, akkor nagyon de nagyon nem mindegy / abba most nem megyek bele, hogy még zsírvesztő étrend mellett is, diétában ez a kalóriamennyiség egy 10 éves kislány napi kalóriaszükséglete, aki 40 kiló/, hogy miért?! lásd anyagcser és kalóraibeitel kapcsolata c. rész

azért nem mindegy, mert a tested teljesen másépp dolgoz fel egy megkis sajtburgert, egy salátát, és teljesen más hormonális folyamatok játszónak le mindkét étel hatására, és ez még egyénenként is eltér , lásd mekis kaját eszik és kockás eres hasa van, más pedig kövér lesz tőle és beteg. Ennek hormonális okai /is/ vannak. Magyarán teljesen más előnyei vannak annak az embernek aki zömök, hízékony és más aki szálkás és ha kar se tudna elhízni egyen szinte bármit és bármennyit.

előbbi, könnyebben növel erőt és izmot, de nehezen ad le zsírt / de nem lehetetlen/ , utóbbi gyakorlatilag gond nélkül szálkás, de izmot építeni kínszenvedés neki.

tehát nem mindegy, ezért és itt bukik mega kalóriakeret c. híresen elb..ott elmélet.