Tényleg kövér vagyok vagy csak én látom úgy?

Kezdeném a legelején. Általános 2. osztály óta csúfoltak és bántottak lelkileg és fizikailag egészen 8. osztályig. Már 6.-ban megállapította a pszichiáter hogy középfokú depresszióm van. Azóta pedig ez kiegészült pánikbetegséggel és testképzavarral. 98 kilóról fogytam le 61-re (168 cm). De borzalmasan kövérnek látom magam. Kezdődő anorexiám is lett tehát napi 300 kalóriát eszek csak. Mindig lehajtott fejjel megyek az utcán vagy a suliban mert félek hogy belém kötnek annak ellenére hogy a gimiben senki nem szekál.Folyton sírok otthon az alakom miatt mert mindig mást látok de a lényeg nálam mindig az hogy: kövér. A derekam idegesít a legjobban pedig onnan nincs mit igazából fogyni hiszen ha végigtapogatom ott akkor érzem a bordáimat.(70 cm) Mindenki mondja, idegenek is hogy mennyire jó alakom lett, milyen csinos lettem de én ezt nem látom. Sokszor voltak öngyilkossági gondolataim. Egyszerűen nem akarok élni és már azon a ponton vagyok hogy megőrülök amiért kövérnek látom magamat. Az adatok alapján tényleg kövér vagyok vagy csak beképzelem? És ha igen mit tehetnék hogy reálisan láthassam magam?

16/L