Tippeket kérnék újrakezdéshez (? )
Annak idején volt egy szép hosszú majdnem-életmódváltásom, szálkásító diétára + kalóriaszámolásra épült főleg (mivel abbahagytam, ezért csak "majdnem"), szépen lefogytam, tartottam is bő másfél évig, jó alakom is lett. Cserébe teljesen kényszerbeteg lettem a folytonos obszesszív számolgatástól (sose bírtam számokat megjegyezni ennyi idő alatt se), méricskéléstől, jegyzeteléstől, konyhai pepecstől de olyan szinten hogy az már mentális betegséggé fajult.
A jelek szerint nem találom az arany középutat, vagy sehogy se csinálom az ilyet, vagy totálisan megszállott, eszelős módon, de arra meg az agyam megy rá.
Abbahagytam, ami lelkileg helyretett, de cserébe lassan visszahíztam, ráadásul olyan gyógyszert szedek, aminek első és leggyakoribb mellékhatása a hízás és a fokozott étvágy (persze nálam is kijött ez, és meg is van az eredménye de nem kapok más gyógyszert helyette).
Így tippeket kérnék egy normális újrakezdéshez. Anno már sokat olvastam a témában (megszállottság volt ugye), de most elbizonytalanodtam, hogyan tovább, melyik módszert válasszam.
Régen volt egy összeírt gyűjteményem könnyen összeüthető kajákról, de már nincs meg.
Elsősorban olyan ételek és nassok (iszonyatosan igénylem az édességet, és nem, a gyümölcs nem pótolja...) érdekelnének, amiknek alacsony a CH és a kalóriatartalma, laktatóak és igazi konyha-analfabétáknak is könnyen, pár perc alatt összedobhatóak (vagy még jobb: készen kaphatóak), főzőcske, sütés, pepecs, sok mosatlan csetres felgyűlése és ilyesmik nélkül.
Megjegyzés ízlésről: a húst szeretem, csak elkészíteni rühellem (és mindig pocsék is lesz az íze ha én készítem, bár tisztesen legyűröm - másfél év alatt se bírtam ehetőt megtanulni sütni-főzni). A zöldségekért sajnos baromira nem rajongok, max minimálisan, köretként letuszkolom (mirelit zöldségkeveréket, azt mikróban is lehet ugye és nem kell vagdosni). A tejtermékeket NAGYON imádom, élni se tudnék nélkülük (akár a drága tejutánzatokat is, pl szójatej, rízstej, stb is megiszom csak ugye drágák és hát nem is olyan finomak). Kenyérről lemondani le tudok (amúgy is csak rozskenyeret eszek), csokival, péksütikkel le kéne számolnom, ugye hasonlókat azért eszek, mert készen kapható, kéznél van és nem kell pepecselni vele, ha lenne diétás alternatíva (ami nem gyümölcs vagy valami totál más ízű/állagú cucc), azt választanám.
Gyümölcsökkel amúgy elvagyogatok, mértékkel, jó ideje annyira nem kívánom. Édesség - na az viszont kell, függő vagyok - steviám, nyírfacukrom van, de receptjeim már nincsenek sajna.
Köszönöm a választ!
Az a baj, hogy nem érzem a "mértéket", így vagy vasszigor, vagy elcseszem. Bár tény, fogyni akartam, de nem fogyókúra hanem "életmódváltás", amire törekedtem, és amit újra megpróbálnék, csak kevésbé görcsösen... már ha összejön.
Nem koplaltam, hiszem ügyeltem hogy legyen elegendő kalóriabevitel, bőséges fehérje, minőségi, lassan szívódó CH és zsír is, de tény, hogy nagyon sok mindent száműztem pont a félelem miatt, hogy elvesztem a mértéket.
Napi 5-6szor étkezés megvolt, nem is éheztem, édességet ettem csak low-kcal házikutyulékokat ill. aszalt gyümölcsöt (ami magas kcal tartalmú de imádom...).
Sajnos az ilyen mértéktartás ami nálad jellemző, nekem pont problémás, egyszerűen nem érzek rá mi az ami sok, mi az, ami kevés - azt tudom persze miket érdemes előnyben részesíteni vagy kerülni, de a mérték... pláne ezzel a gyógyszerrel, ami durván megdobta az éhségérzetem és felszaladtak rám a zsírkilók hamar. :(
De köszönöm a biztatást, remélem összejön valami tartósan lelkileg is kibírható dolog anélkül, hogy újra mániás-kényszeres lennék...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!