Gyűlölöm, utálom magam, én ezt már nem bírom tovább? Az életem romokban, nem vagyok már önmagam?

Első, neked sikerült a lényeget megdognid, gratulálok.

Kérdező, hány éves vagy? (Csak azért kérdezem, mert esetleg a szüleid például nem látják, hogy baj van?)

Kortól függetlenül pedig: szakemberhez kellene fordulnod, aki ért az étkezési zavarokhoz és segít neked. Ezt egyedül nem tudod megoldani. Nem szégyen segítséget kérni!

Túlságosan eltekeredett a világnézeted.

Urald a testedet, az elméd, qigongozz többet, foglalkozz kicsit a holografikus univerzum elméletével (csak hogy tisztában legyél vele milyen értelmetlen bármin is kiakadnod) aztán elkezdheted valamivel tudatosabban ezt az étkezést.

Amúgy meg, ne vegyél kekszet, vegyél paleós édességeket (vagy süss magadnak).

Ne hánytasd meg magad, mást is tudsz csinálni a kezeddel..

Ilyen apróságokra kezdj odafigyelni.

Barátaiddal meg találkozz, ha van kedved. És egyél nyugodtan egy rántott húst, vagy sütit.. Bár egy csomó paleós ember él, akik nyilván nem esznek mások sütijeiből vagy panírozott húsokból, és? Kit érdekel? Nem kötelező enni lisztes kaját. Felejtsd el hogy mi illik, és fiktív elvárások helyett csináld azt, ami neked jó..

Túl sok sehova sem vezető gondolkodás, túl sok értelmetlen érzelem, és 5 évre beragadsz egy ilyen ördögi körbe. Törj ki végre!

Keresd higgadt, helyes világszemléletű emberek társaságát. Jó hatással van, bebikázza a saját szellemünket is. Utána könnyebb lesz ésszerűbben viselkedni, gondolkodni.. Utána könnyebb lesz segíteni magadon.

De ehhez vagy nagyon sokat kell beszélgetni interneten.. vagy a lakhelyed közelében, élőben beszélgetnél megfelelő emberekkel, ez lenne a legjobb.

Pl. lelkész vagy pap mindenki közelében van.. nem az kell, hogy táplálkozás szakértő legyen, hanem hogy lelkileg visszarántson egy 'normális', vállalható állapotba.

Akkor elmúlik az önutálat, és normálisan tudod majd kezelni a dolgokat.

Ki kell szakadni abból a közegből, amelyik lehúz, ez esetedben a szülők, érzelmileg függetlenedj, ha máshogy nem is tudsz még egyelőre..

Vicces, de az én fogyókúrámban engem az biztatott, hajtott gőzerővel, hogy senki nem hitte, hogy képes vagyok bármire is..

Csakis saját magadért mindent meg kell próbálnod, SOHA nem szabad feladni.

Érdemes lenne olyanok társaságát keresni, akik megértenek. Pszichológus is lehet, olyan, akinek nem kell fizetni, nem a legjobb, bár ami most van, annál jobb..

Maradj erős! :)

Mindenki azzal jön, hogy pszichológus meg szakember...

Hülyeség! Szerezz új barátokat, vagy beszélgess a régiekkel, próbáld lefoglalni magad, keress új hobbit. A legjobb lenne, ha elköltöznél, persze az egyedül élést nem ajánlom, egy lány szobatárs kéne vagy éppen fiú, ha velük jobban kijössz.

Régen én is megjártam ugyanezt, amit te és rajtam a mostani Párom segített.

Sokat számít az, hogy olyan valaki legyen melletted aki megért és akar is segíteni. Akinek ki tudod magadból beszélni a sok sz*rt.

Valami lelki bajod is lehet, arra is fényt kéne deríteni, különben nem tudsz továbblépni.