Többi diétázó, ti ezt hogy bírjátok ki?

Egyetértek TaplalkozasHarcmuvessel. Oké, biztos van, akinek valamiért a tészta az, ami nélkül rossznak látja az életet, de igazából nem egy ízorgia maga a tészta. Sokkal finomabb ételeket eszem mindennap. (Bár egy sok házi tojással gyúrt tésztának azért van íze, de a liszt kihagyásával csak jobb lesz :D)

Sokszor olvashatjuk a gyk-n, hogy biztatják a delikvenst, hogy ne mondjon le semmiről. Bizonyos szintig értem az érvelést, én is hedonista vagyok s eszembe sincs különösebb akaraterőt használni a fogyás érdekében (viszont fontos az egészségem és a testem szereti a rendes ételeket). Az önsanyargatás rossz s egyesek esetében a drasztikus ételcsoport-elhagyás is, de nem kell úgy beállítani, mintha a rengeteg, a mai ember táplálkozásában szerepet játszó tészta- és kenyérféle elhagyásával a sanyarú aszkétizmus útjára lépünk, mert nem.

A kérdéshez még nem szóltam hozzá, de okosat nem is tudok írni. A páromnak ugyanazok az ételek vannak tiltólistán (ez azért meglepett, nagyrészt kenyéren élt korábban, de velem együtt dobta a glutént), a határeset ételekkel (amikből maximum picit akarok enni, néha, főleg, amíg fogyni akarok) lehet gond. Néha átnézek az ilyen ételeken minden probléma nélkül, néha eszem belőlük egy kicsit. Meg tudnám állni, de nem akarom. Lehet, hogy lassítja a fogyásomat, de annyi baj legyen.

A kérdező esetében lehet, hogy nehéz lenne nekem. Bár az kicsit olyan lehet, mint boltban járni... Ott is veszek néha valamit, ami nem passzol az étrendembe, de igen ritkán és keveset. Ahogy telnek a hónapok, egyre "fegyelmezettebb" vagyok, de ez teljesen hedonista, sokkal jobb ételeket tudok csinálni, mint a bolti cuccok. Csak fagyit nem sikerült még jót, de fagyi nélkül lehet élni :)