Miért nem támogatott senki sem a fogyókúrámban a családban anyámon kivül?

15 évesen 161 cm és 66 kiló a testtömegindexem és a védőnő szerint is túlsúlyos voltam. szerettem volna lefogyni fél év alatt egy 10-12 kilót . a 15. szülinapomon elmondtam a nagynénémnek aki szintén telt, hogy le akarok fogyni. azt mondta: minek hisz nem vagy kövér.. nem is ez volt a bajom. hanem hogy a beszélgetésünk hátralevő része arról szólt, hogy MIÉRT nem szabad lefogynom( fejlődő szervezetnek nem szabad, lemennek a szép nagy melleim, amiket ő úgy irigyelt, nem ehetek semmi finomságot, nem kell mindenkinek vékonynak lennie...nem kell feltétlenül hogy minden férfi megforduljon utánam). akkor nagyon megbántott. amikor vendégségbe mentem hozzá, mindig megkérdezett hogy tart-e még a fogyókúra . mondon hogy igen erre ő : de most már ne fogyjál többet( kb 3 kilót fogytam akkor). amikor lefogytam akkor sem hagyta abba a piszkálást , és a fogyókúrámból csak annyit fogott fel , hogy nem ehetek semmi finomat szenvednem kell torna közben és hogy lementek a melleim.( ő régen vékony volt, amit utált , és évekig hízókúrán tartotta magát, de a melle nem nőtt meg)

apám mindig üvöltözött velem, hogy mit fogyókúrázom. ha nem ettem meg a teljes ebédemet, nem vettem süteményt, ha napi egy órát szobabicikliztem, szólt a nagymamámnak, hogy etessen meg, mert éhen fogok halni. hat után nem ettem, hülye vagyok mert kilyukad a gyomrom. papirokat adott nekem az anorexiáról , hogy fogadjuk el magunkat stb. mindig hozta a süteményeket, megsértődött ha nem ettem meg őket , mondván ha meg van véve( nem kértem hogy vegyen) miért nem eszem meg. számolta a testtömegindexem amikor "soványnak tartott". elkezdtem fitnessclubba járni , gyalogolni , otthon tornászra ő ezt idő-és pénzpazarlásnak tartotta. a fogyókúrám azt jelenttette neki hogy egy csomó pénz elmegy az edzőteremre, hogy mennyi pénzbe kerültek az új ruhák amiket meg kellett venni mert a régiek nagyok voltak, meg hogy nincs otthon "normális kaja"( sütemény csoki, pörkölt, kocsonya, tészta)

a nagymamám külön ENGEM mindig kinálgatott, mondván ha nála laknék nem tűrné meg a hülyeségeimet( nem eszem sütit, csokit.) cikizett amikor lefogytam , hogy milyen sovány vagyok egyek már valamit lóg rajtam a ruha( ami eleve egy bőszabású volt) a fogyásom számára azt jelentette, hogy nem ettem nála semmit sütit csokit , sanyargattam magam, és hogy "csúnya sovány " lettem

most 17 éves vagyok és ez nem változott. a mai napig bánt mit tegyek?