Miért nem támogatott senki sem a fogyókúrámban a családban anyámon kivül?

A rokonaidnak igaza van abban,hogy még most is fejlődsz,sanyargatnod nem szabad.

De ha neked ez jó,akkor ne foglalkozz velük. Bánt,bánt,oké,de elérted a célodat,nem? Akkor felesleges ezen agyalnod. Mond meg nekik,hogy elég nagy vagy már ahhoz,hogy dönts a saját testedről (úgy értem az rendben van,ha valaki 15 éves fejjel mondjuk szexelni kezd fűvel-fával,de Téged,aki 15 évesen tudatosan elkezdtél magaddal foglalkozni, cseszegetnek? Hogy is van ez? ), fogják be.

Irigykednek valószínűleg Rád. Azzal egyetértek,hogy nem szabad magad sanyargatni, meg tovább fogyni,de a beszólogatással nem. Mutasd meg nekik,hogy te így boldog vagy,és kapják be!

Mert magyarországon az a berögzött hüleség, hogy kövérnek kell lenni egy gyereknek.

Elnézem a gyerekvállalás topikot és mikor egy igazán túlsúlyos gyerek anyukája ír, hogy szerinte nem jó akkor csak biztatják, hogy hajrá kövér gyerek a szép gyerek.

Bizony neked nagyon nagy súlyod van már 60 kiló is szuper eredmény lenne.

Ha fogyni akarsz, akkor nem kell elmondani mindenkinek, hanem feltünés NÉLKÜL csinálni.

Ezen kivül sokaknak az idösebbek közül az erös, egészséges egyenlö a telt alakkal, öket nem fogod tudni meggyözni.

Abban elvileg igaza lehet a nagynénédnek, hogy ha ROSSZUL fogyókúrázól, az ártalmas lehet, ha értelmes módon teszed, akkor nem.

És még egy megjegyzés, ne sértödj meg:

"15 évesen 161 cm és 66 kiló a testtömegindexem"

Ez a súlyod és nem a testtömeg-indexed, az ugyanis a súly osztva a magasság négyzetével, az ebben az esetben 25,5, ami tényleg sok egy fiatal lánynak, söt felnötteknél is éppen túl van a normál súlyra vonatkoztatott határon.

Most hol tartasz?

Én ezt a nem ízlik a főztöm dolgot akkor éltem át, amikor japán barátaink jöttek hozzánk magyaros kaját kóstolni. Kétfélét főztem, ők dícsérték, eszegettek, turkáltak, órákig tartott az ebéd én meg összeomlottam. Két hét múlva mi mentünk hozzájuk, eszméletlen jó volt a kaja, de az az ebéd is két órán át tartott. Ez a habzsold föl gyorsan és szedj még háromszor - de hagyj helyet a rétesnek - a kultúra része. Komoly, hogy sikerült ebből kitörnöd, de szerintem se demonstrálj. Magadnak csinálod és nem ellenük. Fejlődő szervezetnek sincs zsírdepóra szüksége. Nem zsírből növünk, fejlődünk, hanem fehérjéből.

Huu ismerős a helyzet, velem is ez volt de eltelt 2év de már nem baszogatnak, de nem is fogadtak el.

Én ezeket úgy oldottam meg, hogy ha hoztak sütit meg ilyenekt egyszerűen otthagytam, nem foglalkoztam vele, hiába vágtak a fejemhez sok olyan dolgot ami rosszul esett(nyeltem le a sírást de ott előttük sose sírtam!!!, nem hagytam magam, nem szabad látni, hogy fáj és amikor eljött az éjszaka akkor sírtam ki magamból mindent ők sosem látták, hogy mennyire rosszul esik) elhatároztam valamit és az úgyis lett(és lesz is)

Én zabpelyhet eszek reggelire ezt elfogadták, mert kénytelenke voltak hiába volt kakaóscsiga nem ettem meg ezt csináltam 3 nap (ilyenkor nem vittem semmit se, nem is ettem otthon szal ők azt látták, hogy nem eszek, de persze mindig vettem magamnak suli elött egy kornspitot vagy kefírt, vagy vittem almát és akkor kibírom addig) így elfogadták h valamit kell ennem reggel hisz hát éhezek(és olcsóbb is fél kg 200ft egy csiga 200ft de a zab egést hetes reggeli)

rántotthús, májat nem ettem, csak simán párolva mikor megkérdezték h kérek e mondtam h persze farkas éhes vagyok és amikor kiültem velük az étkezőbe enni juj hát zsíros panírozott hús huu akkor mégse kérek(pedig tudtam h mi lesz az ebéd) én azt hittem h csak sima natur husi, na mindegy igazából nem is vagyok éhes(ez most szemétség de mivel a mi családunk az éhezést(szóval amikor nem vagy tele) nem tudja elfogadni így egy kis lelkiismeretfurdalást csináltam nekik, hogy most akkor éhezem és nincs kaja, rosszul vagyok stb ezért máskor amikor rántotthús volt akkor már félretettek egy szeletet és ilyen morcin szúrós hangon nesze itt van süsd meg ahogy akarod, és kész megsütöttem magamnak serpenyőbe, de itt is sokszor nyeltem a sírást a hangnem miatt, de mindig emelt fejjel néztem.

Ha olyan étel volt akkor csináltam 2tojásból pici olajon rántottát, miközben ők ették a tojásos nokedlit, tésztás ételkete, palacsintát stb

Nálam direkt mondták h huu de finom, ilyen jól még sose sikerült stb, én meg ilyenkor csak annyit mondtam, hogy hát igen biztos finom jól is néz ki, ennyi volt.

Aztán ahogy teltek a hetek fogytam és kezdett lecsengeni ez az egész fogyózós dolog, már nem érdekelte őket, igaz sok kellemetlen beszélgetés vagyis viták voltak de kitartottam és erre vagyok a legbüszkébb.

Még most is sokszor az orrom alá dörgölik h szebb voltál"kerekebben" helyesebb volt a pofif(tipikus szülői szeretet=kaja) de nem hibáztatom őket, mert nincs értelme. De a mai napig megfogadrtam én ilyet a gyerekemmel sose fogok tenni, egy életre bennem marad. Ma meg már természetes h párolt husik, zöldségek, alma, túró, zabpehely, dió, főve krumpli, rizs, és napi mozgás a szobámba.

Szóval azt tudom neked is tanácsolni, ne érdekeljen ki mit mond, ésszel de ahogy te jól érzed magad addig menj el(nem kell koplalni divat diétákat csinálni) ha sütit csokit nem eszel hát nem, nincs semmi baj idővel megértik. Tarts ki!!