Lefogyottak! Milyen volt az életed kövéren és milyen most?

Eddig örültem, hogy le tudtam fogyni, de mostanában megint magamba fordultam..

170/63 kg vagyok és 15 éves. Általánosba mindig b@szogattak, meg persze a családba is. Körülbelül egy éve határoztam el magam több kevesebb sikerrel jártam. Volt, hogy fogytam, megálltam, híztam fogytam. Nagyon örültem, hogy a mérleg 73 kg helyett 65-öt mutatott az iskolai mérésen december elején. Aztán a karácsony és a nem odafigyelés miatt felszedtem 4 kg-ot. 67 kg voltam január elejére. 63 kg vagyok, semmi bajom nem lenne magammal, ha nem lenne ilyen vastag a csípőmön a háj, és a hátamon. Meg a nagy mellem....nem szeretem!

Amúgy gondolhatjátok azt is, hogy biztos bekövetkezett nálam ez a yo-yo effektus, hogy koplaltam ameddig bírtam, majd telezabáltam magam, és visszaszedtem. De nem ez történt. Csak egyszerűen hízékony fajta vagyok, amit valószínűleg apumtól örököltem, aki nem kis darab ember. Ha nem figyelek az evésre már is hízok. Anyum az meg nagy csoki függő, állandóan eszik, és 60 kg, ami nem is látszik rajta.

Ahelyett, hogy örülnék a -10 kg-nak azon torom a fejem, hogy lemenjen az a maradék 5.Egyenlőre nagyon nem vagyok boldog, de remélem egyszer jól fogom érezni magam a bőrömben.

3 gyerek szülése után mázsa fölé szaladt a súlyom, hát nem kívánom senkinek. Sírtam ha menni kellett valahova, sírtam ha ruhákat kellett vennem, sírtam ha a család nyáron strandra akart menni.

Jelenleg ott tartok, hogy leadtam 20 kilót kemény edzéssel és diétával fél év alatt, és még ennyit le fogok. Az emberek odajönnek, megdicsérnek, tanácsot kérnek, a sportban barátokra találtam, kapok magamra ruhákat átlagos boltban is, formálódnak az izmaim és erre nagyon büszke vagyok. Nem adnám ezt az életet semmiért, még ha néha nehéz is a diéta (ami nem éhezés!!!).

14 évesen 75 kg voltam a 172 cmhez... nagyon rossz volt , volt hogy beszoltak, utáltam hogy nem vehetek fel csinos ruhákat, engem nem néznek meg a fiuk stb.

most 15 évesen 9hónappal a fogyókúrám után 175 cm-esen és 56 kgosan boldogabb vagyok . Sok fiu megnéz, udvarolnak. Több csinos ruhám van amik jol álnak, de egy baj van hogy a hasam még nem tökéletes. Hétfőtöl elkezdek gyurni rá és kerülni a cukros lisztes kajákat. :)

Vékonyan szebb az élet :*

90-59-88-al és 50-es combbal te még tovább akarsz fogyni??

Javaslom neked is a pszichológust!

Nem vicc, tényleg!

88-as csípővel létezhetetlen, hogy nagy feneked legyen. Főleg ehhez a magassághoz.

Ha pedig a bokád vastag, az a koporsóban is az lesz.

Sose voltam ennyire vékony, mégis mindenki csúfolt kiskoromban: "Fogpiszkáló, szúnyog...."

Akkoriban nagyon sz.rul esett, de komolyan utólag hálás vagyok ezért, mert ennek köszönhetem, hogy sose éreztem kényszert arra, hogy fogyózzak, hogy sanyargassam magam.

Nem éreztem soha bűntudatot, ha megettem egy-két szelet tortát vagy éppen egy nagy pizzát (alapvetően rendben volt az étkezésem és sportoltam is).

Még közel 60 kilósan is (158 centihez) is vékonynak éreztem magam. Nem normál súlyúnak, hanem vékonynak.

(Persze az egészségem miatt egy kicsit lejjebb dolgoztam belőle).