Téged mi indított el a fogyás felé?

~150-160 centihez a 60 kiló pont olyan, mint a 170-180-hoz a 80-90 kg.

Mitől kevésbé validabb akkor a 60 kilóról fogyás, mint a 80-ról?

A 60 kilós "versenysportoló" srácba akkor miért nem kötöttél bele? Ha csak nem max. 160 centi, nem volt reális oka, ilyen pehelysúlyúnak lenni.

Elkezdtem éjszakánként felriadni arra, hogy hosszú hosszú másodpercekig nem kapok levegőt. Eltartott egy pár napot mire leesett, hogy ez azért lehet mert megint híztam. Ezért mérlegre álltam és nem hittem el amit látok. Futnak felfele a szàmok, aztán error.

Felpróbáltam egy 3 évvel korábbi nadrágom, ami már a seggemre sem jött fel rendesen.

Vettem egy másik mérleget, ami 170 kilót mutatott.

Sírva keresgéltem a neten mi lenne a legjobb módja a fogyásnak, mert annyiszor megpróbàltam már az évek alatt gyerekkorom óta, de sehogy sem ment, mindig csalódás lett a vége, nem tudtam sokáig koplalni, a mozgás meg túl fájdalmas volt.

Aztán Találtam segítséget az étrendvàltáshoz, tippeket a hosszútávú fenntarthatósághoz, az evéshez kapcsolódó mentális problémáimhoz is elég mélyre kellett ásnom, hogy tudatosítsam ezt a rossz viselkedésmintát, meg tudjam érteni, szembe tudjak vele nézni, képes legyek kezelni ezeket a problémáimat is.

Ezúttal így, sokkal felkészültebben vágtam bele, mint bármikor máskor. 175cm vagyok, Előbb 3 év alatt 67kilóra fogytam, majd 1 évig súlyt tartottam, végül még egy kis változtatással további 3 hónap alatt még lement 3kg, így most már 64 kiló vagyok és súlyt tartok, természetesen rendszeresen sportolok is.:)

Engem sose érdekeltek a külsőségek, a kinézetem. Most sem. Azért küzdöttem végig magam ezen, mert a testem már jelezte, hogy nagy a baj, veszélyben éreztem az életem. Ennyi.

Nem lettem más ember, ugyanaz vagyok aki voltam, de már jobban értékelem az életet, és önmagamat is. Egyébként sok lefogyott súlyproblémás emberrel szemben, én A mai napig utálok ruhákat vásárolni, de legalább nem kell vadászni, mert egy sima boltban találok magamra mindent. Ilyen szempontból is könnyebb most.

18 évesen, gimisként egy szakítás. Nagyon megviselt, az első pár napban alig ettem, pedig jellemző volt rám a zabálás, szomorúan is. Majd három hétig úgy ettem, hogy egy csoki 11-dél körül, majd otthon egy normális adag ebéd és ennyi. Majd 3 hét elteltével kicsit jobban lettem és visszatértem a normálishoz, ami nálam a zaba volt. Majd rájöttem, hogy most van időm, lehetőségem végre lefogyni, mert utoljára gyerekkoromban voltam vékony. Jó hobbi is volt, minden szabad percemben olvastam a gyakorin is ezt a rovatot :D És egyéb motivációkat, recepteket, mozgásról dolgokat. Elkezdtem futni, én, aki minden mozgásformát utál. Közben megtudtam, hogy a szakítás hétterében az a csaj áll, aki miatt "nem kell aggódnom". Ettől csak még jobban le akartam fogyni. Plusz még az a tévhit élt bennem, hogy a jó pasik a vékony lányokra buknak mind. Szépen fogytam is heti 1 kilót, egy idő után csak heti felet, összesen 11et. Amúgy az is hozzátett a motivációmhoz, hogy az exem elhízott, illetve az új barátnője is túlsúlyos volt. Meg akartam nekik mutatni, hogy én jobb csaj vagyok, ez 18 évesen még elfogadható motiváció :D Illetve a pasizás, egyre több fiúnak jöttem be, amit korábban nem tapasztaltam, igaz volt párkapcsolatom, de ennyi.

Na hát mivel már rég túl vagyok a gyereken és a fő hajtóerő ő volt, ezért nem maradtam annyira vékony, kicsi feljött, de sajnos az évek alatt még több. Illetve akkor könnyebb volt, anyukám főzött sokat rám, meg az otthoni futópadot tudtam használni, könnyebb volt csak bemelegíteni és felpattanni, mint kimenni a lakásból. Eltelt 9 év, most boldog párkapcsolatban élek, a külsőm már annyira nem érdekel, mint régen, sok a stressz, magamat kell ellátnom stb. De jönnek a motivációk egyre jobban, nincs két napja, hogy anyósom egy színésznőt nekem dagadtozott, miközben a színésznő vékonyabb nálam. De kaptam már meg másoktól is, hogy dagadt vagyok. Illetve nem érzem jól magam a mozgáshiánytól és a túlsúlytól. Szeretnék csinos ruhákat hordani, de így nem tudok olyat, ami valójában tetszik. Fogytam 7 kilót, de aztán megálltam és nem foglalkoztam vele. Most jó lenne újra valami löket.