Őszintén miért akartok lefogyni?

Én linkeltem a képet, lehet valami ebben a testképzavar dologban, mert amikor már én is meglepődök egy képen, hogy milyen vékony vagyok, akkor ha magamra nézek nem azt látom sajnos, így is dagadnak érzem magam, mások szerint sem egészséges, de ha ez tetszik mit tegyek? Egyébként a modell szerintem alapvetően így néz ki, ilyen az alkata, nekem is hasonló csak kicsit löttyedtebb, de egészséges kategória szerintem, tehát nem kóros.. ettől függetlenül sok szépészeti beavatkozása lehetett, amit nem tudok megfizetni sajnos😅

Egyébként én azt mondom, hogy csak az bánt másokat, aki magával sincs rendben. Amit még megemlítenék az az igénytelenség, ami sok elhízottnál megjelenik, mert pont emiatt is híznak el jónéhányan, ezért taszíthat sok embert, nyilván itt nem a plusz néhány kilóról van szó.

Mondjuk ha te a barátnőm lettél volna szívesen mentem volna el veled edzeni és segíteni változtatni, ha erre lett volna szükséged, de ha a barátaid emiatt eltűntek valóban ne sajnáld, mert egy barát akkor se hagy el, ha kopasz leszel vagy 200kg, a többi meg kit érdekel 😊

Nagyjából jól látod a helyzetet. Én a feleségemet 20 évesen is erősen molettnek ismertem meg, nem a külseje, hanem a belső tulajdonságai, a vidámsága, életszeretete, személyisége, rátermettsége fogott meg. Alakjára legfeljebb csak vicces megjegyzéseket tettem, de soha nem éreztettem vele, hogy nem kell úgy, ahogy kinéz. Ennek már közel 60 éve és alakja, kinézete soha nem okozott nekem problémát. Tudom, hogy "tömör" egója van, szeret enni és ha így érzi jól magát, akkor miért fogyókúrázzon ?

A dolognak persze van kultúrtörténete ill. esztétikája. Egy vékonyabb nő nőies idomai nyilván jobban felkeltik egy férfi figyelmét, mint egy olyan nő, akinek mindezen adottságai megvannak, csak éppen az anatómiai elemeket vastag zsírréteg csomagolja be egyetlen zsírcsomagba. Sokszor persze az ilyen emberek a depressziójuk miatt esznek, bezárkóznak, nem hagynak teret annak, hogy a külvilág a belsőjüket, az érzelmeiket, intellektusukat is megismerje.

Az alábbiak reményében:

Egészség.

Könnyedebb mozgás.

Megléő, de használhatatlan ruhatár.

Felhőtlen strandolás.

Én pont magasról lesz...rom mit mondanak vagy gondolnak rólam más emberek. Hamar megtanultam, hogy nem lehet és nem is kell más embereknek megfelelni.

Én 10 éves korom körül indultam hízásnak, aktív sport ellenére is. Nem volt pénzünk se csipszre se édességre, semmi ilyesmi, viszont normális minőségű kajára sem.

Kb Egész életemben kövér voltam, kisebb nagyobb mértékben. Többnyire nagyobb mértékben. Annak ellenére is, hogy nagyon sokszor próbáltam lefogyni. Így nőttem fel.

De hosszú lenne leírni, mennyit szenvedtem, mennyit próbálkoztam hiába, mennyit bántottak az emberek, miken mentem keresztül, miket éltem meg, így nem teszem:)

A lényeg annyi, hogy azért akartam lefogyni, mert a felesleg ráment az egészségemre és ezt már éreztem. Ennyi.

Nem azért tettem, hogy szeressenek, aki engem nem tud szeretni/ elfogadni kövéren, az vékonyabban se akarjon, igényem sem lenne ilyen emberek hamis szeretetére.

A férjem úgy szeret ahogy vagyok, akárhány kiló vagyok, teljesen mindegy. Egyébként 12 éve vagyunk együtt:) Tehát nem is azért fogytam le, hogy pasit fogjak.

Az egészségemet féltettem, ezért életmódot váltottam, rendszeresen mozogni kezdtem amit annak idején a hízás miatt egy idő után végül abbahagytam mert fájdalmassá vált.

170 kg voltam, most 67 (175cm), egészséges, energikus, boldog, és továbbra sem érdekelnek azok az emberek akik csak azért váltottak stílust irányomba mert máshogy nézek ki mint bő 2,5 évvel ezelőtt.

A saját apámmal sem tartom a kapcsolatot, mert mérgező volt számomra minden megnyilvánulása egész életemben.

Én a fitnesz iparban dolgozok így engem már +5kg feleslegért is megszóltak. Egy ideig haragudtam az egész fitneszes világra. Igen, igaz hogy sok a képmutató a konditeremben, és sokat nyom latba a külső. Szóval egy ideig haragudtam az emberekre, és már csak azért se diétáztam, ettem minden egészségtelent. Aztán rájöttem hogy milyen hülye vagyok, mert az, hogy én egészségesen eszem e, sportolók e, csak az én dolgom. Mostmár azért igenis odafigyelek, hogy táplálja a testem. Minőségi dolgokat eszek, mert ezzel hálálom meg, hogy nap mint nap életben tart. Ha valaki pedig egészségesen él, sportol, eleget alszik, az meglátszik rajta. A kisugárzásán, a jó alak meg csak plusz hozadék.

A lényeg, hogy megtanultam hogy mindent csakis magamért csinálok, hiszen ez az én testem. Pont leszarom ki mit gondol róla, de igenis az én felelőssége hogy ápolja és táplálja nap mint nap.

Amíg valaki görcsösen fogyni akár kényszer hatására, vagy csak úgy cél nélkül annak nem fog sikerülni.

Meg kell békélnünk magunkkal. Hiszem hogy aki egyensúlyban van a lelkével, az a testével is abba kerül.