Evéskényszerem lenne?

Igen, válogatás nélkül 1200 kalórián koplaltatja őket DE

-Sokan nem is tudják rendesen betartani

- Plusz Ott 250-300-350 kilós betegek vannak akik ha nem fogynak gyorsan, meg fognak halni. Vannak is aki hiába fogytak 80-100 kgt, meghalnak. Ez amúgy miért nem tiszta, hogy nem ugyanaz a szituáció ? Még nekem sem, pedig én azért tényleg nagy súlyról indultam.

Ja és gyomorszűkítést is csinálnak, ami után sokkal kevésbé éhesek fizikailag. Ez egy hatalmas előny.

Én mindenfêle gyomorműtét nélkül kezdtem életmódváltásba, korábbi tapasztalataim alapján NEM vontam meg energiát mert utálok éhezni és nem is bírom. Szimplán azt figyelem mit eszem. Kevés szénhidrátot, sok fehérjét, sok zsírt. Ez 2300-2500 kalóriára jön ki naponta ( csak hogy össze tudd hasonlítani). Folyamatosan fogyok, -58 kilónál járok és nincsenek falásrohamaim egyáltalán. Azt eszem amit szeretek, van időm is rá. Sok az energiám, jól érzem magam. A felesleg meg majd lemegy pár év alatt. Ahogy fogyok, úgy tudok egyre többet mozogni és ezt bizony ki is használom.

Most akkor mi a jobb? Kínlódni, éhezni, falásrohamokkal szenvedni, vagy élvezni amit eszel és mellette fogyni?

Nő vagyok, pajzsmirigy beteg, inzulinrezisztens ( anyagcserebetegség), pcos, és egyéb hormonzavarokkal.

Hogy később mi lesz nyilván még nem tudom, majd idővel kiderül, kell- e kicsit kalóriát csökkenteni, de az biztos, hogy inkább emelem a mozgást minthogy koplaljak.

Egyébként másfél éve kezdtem, 170 kilósan, az utca végéig nem tudtam lihegés nélkül sétálni. Most épp 112 vagyok, heti 4-5 alkalommal 6-9 km- t gyorsgyaloglok vagy szobabiciklizek, hasizmot erősítek, súlyzózok, sokkal jobb az állóképességem mint volt, és amint fogyok még , szeretnék tovább fejlődni, többet menni, idővel futni, többet erősíteni. De csak olyan tempóban, hogy az ízületeim ne menjenek tönkre. Ilyenek. Megváltozott az életem és soha nem kell többet a régi. A célom amúgy 60 kg.