Hogy bírjam ki ezt az érzést?
2017-ben sikerült fogynom 30 kilót, csak azóta már visszahíztam a felét, mert "egy nap zabálás úgysem számít". Már egy éve próbálom leadni a felesleget, de valahogy mostmár nem bírom az édesség utáni vágyat, pedig pár éve hónapokig kibírtam. Nem vagyok éhes, most is tele van a hasam, csak a torkomban érzem a finomságok utáni vágyat. Nekem nem cukor kell, mert a gyümölcsöktől sem enyhül, hanem a megszokott kész édességek, amiket nem lehet helyettesíteni semmivel. Mert nem a csokit kívánom, hanem egy bizonyos bolti csokit, amiből nincsen egészséges változat, és én sem tudok készíteni.
Tudom hogy ki lehet bírni, de nem megy mert komolyan mondom, fizikai fájdalmat okoz. Ráadásul ilyenkor teljesen megváltozik a gondolkodásom is, semmi nem motivál, semmi nem tart vissza a zabálástól. Persze ha ez megtörténik, rögtön megbánom, de ez sem tart vissza. Én tényleg minden megpróbáltam, sok víz, mozgás (ettől kb elmúlik egy órára) elfoglalom magam, de semmi, ugyanúgy ott van a torkomban az az érzés. Van, amikor aludni sem tudok emiatt.
Mit tehetnék ez ellen? Elegem van már.
válasza:
válasza:2013 ban fogytam 40kg ot, teljes életmódváltás, azóta futok, kajakozom, mtb xc, falatmászom, mostanában ismerkedek a hegymászással...
79-81kg között mozog a súlyom, es minden nap eszem csokit, cukrot, gumicukrot, péksüteményz, cukrászterméket, amit épp megkívanok... na jó lehet, hogy nem minden nap, mert őszintén nem figyelek rá, ha megkívánom, akkor eszek és kész...
2013 ban 125kg ot elértem, akkor lett egy haverom, aki akkor már 15 eve "egészségesen" táplálkozott... ő lett a példaképem, az ő segítségével fogytam...
Természetesen teljes cukor megvonás, semmi édesség, csirke, tonhal, egyéb hal, rizs, bulgur, quinoa, brokkoli, zöldségek... a szokásos diétás koszt...
Fogytam is, jobban is éreztem magam, nem ez vokt a baj, hanem az, hogy a példaképem, aki már nagyon régóta így élt... egyszer csak rosszul lett, bekerült korházba, aztán alig három hónap leforgása alatt meghalt... hasnyálmirigy rák...
Na en a temetésén megfogadtam, hogy ő aki mindig egészségesen kajált... ő is így járt, akkor ezentúl azt amit megkívánok, azt megeszem...
Számolom a makro tápanyagokat, megvan a limitem, napi 4gramm *testtömeg szénhidrát, napi max 2gramm*testtömeg fehérje, és napi 1gramm*teattömeg zsír, aminek nagyrésze esszenciális zsír...
Megvan a napi étrendem, de minden lelkiismeret furdalás nélkül vágok be egy zacskó gumicukrot, vagy amit megkívánok... igazából úgy van megtervezve az étrendem, hogy napi 80gramm cukrot nyugodtan megehetek pluszban. De ha epp nem eszem, sem fogok éhenhalni, mert eszem rendesen.
Péntekenként pl rituálisan krémest zabálok a helyi sütikuckóban.
Heti 40km-t futok, és konditermi edzem.
válasza:Ha ennyire rá vagy kattanva arra a bizonyos bolti csokira, akkor kb. ezek a lehetőségeid:
- eszel belőle minden nap, ha belefér a keretedbe, makróidba (azon vagy, hogy beleférjen),
- eszel belőle mondjuk hetente-kéthetente 1x, addig meg kibírod valahogy,
- helyettesíted valamivel, ami jobb, egészségesebb, és valamelyest elmulasztja a hiányérzetet. Lehet hasonló vagy teljesen más, számodra finom étel(ek) is.
Én az utóbbit választanám, mert az ilyen szintű függőség már nem normális, jobbnak látnám megszabadulni tőle. A másik két megoldás fenntartja a függőséget, kb. mint az alkoholistáknál, dohányosoknál.
Azon érdemes lenne elgondolkodnod, mi van ebben a csokiban a cukron és a kakaón kívül, ami neked hiányzik. Zsírszegényen táplálkozol? Vagy mégis a tömény cukor az, amire vágysz? Esetleg a kettő kombinációja, ami a gyümölcsökben nincs meg?
válasza: válasza:szinte ugyanez a sztorim. masszív csokifüggő voltam egész életemben.
2016-2017-ben összesen 40 kilót fogytam, de 2018 közepére ebből már 15 visszajött. utáltam magam, és folytattam a zabálást - még 3 kiló után 2018 októberében teljesen elegem lett, elmentem egy személyi edzőhöz egy terembe és azóta vele dolgozom - megint lement 15 kiló, nemsokára ott vagyok, mint az eredeti fogyásom. és innen még kellene kb. 8. de nem ez a lényeg:
miután az edzővel elkezdtem dolgozni, a csoki még mindig nem maradt el, de azért jelentősen csökkent. többször mondtam magamnak, hogy kétfelé szórom a pénzt, az egyikkel gyengítem a másikat, ennek meg mi értelme. kb. fél év kellett, mire teljesen megszűnt az édesség iránti vágyam, most már elém rakhatsz bármit, nem érdekel - és ugyan ez már volt így az eredeti 40 kilós fogyásnál is, ez most sokkal erősebb, mert: rengeteg munkát fektettem abba, hogy sportos, kissé izmos alkatom legyen, egyik porcikám sem kívánja ezt letojni.
a másik: egy idő elteltével készen álltam erre az egészre, nem utáltam magam és valami átkattant a fejemben. nem megvonásokkal és sanyargatásokkal haladtam a cél felé, hanem élveztem az egész folyamatot.
kezdetnek nem rossz, amit írtál, víz, mozgás---ha még mindig kívánod, akkor igyál még és mozogj még. ha 6 liter vizet iszol meg egy nap és 20 kilométert sétálsz, mert nem múlik, akkor épp annyit (azért ne minden nap igyál 6 liter vizet :D)
én korábban versenyszerűen sportoltam, aztán abbahagytam, 10 évig nulla mozgás volt az életemben. a csoki volt a mozgáshelyettesítő (illetve hormonhelyettesítő), csak én ezt akkor nem vettem észre, vagyis hogy hatalmas mozgásigényem van. lehet, hogy nálad is ez a baj, csak már észre se veszed.
a harmadik, hogy még nem állsz készen agyilag. utálod magad és büntetni akarod magad, ha valamit rosszul csinálsz. engedd el ezt és fogadd el magad - ez a mostani helyzeted. és szuper vagy így is - de javíthatsz az egészségeden és a közérzeteden. a te érdeked. légy fontos saját magadnak. ha legközelebb édességet eszel, legalább élvezd - ne kezdj el rajta parázni, bűntudatot érezni. de előtte tedd fel magadnak a kérdést, hogy "hasznos ez nekem? előrevisz a céljaimban? vagy csak valamit helyettesíteni akarok? vagy csak finom és megeszem és kész, majd legközelebb meggondolom"
sokáig az utolsó lesz a válasz - és akkor ez így van, kész. de ha elág sokáig kérdezgeted ezt magadtól, akkor zsigerileg fog zavarni a dolog és nem csak egy felszínes bűntudat-érzés lesz.
elég szedett-vedetten kb. ennyit tudok elmondani.
Köszönöm szépen mindenkinek!
A kevés csoki étrendbe iktatása nekem nem működik, mert rájöttem hogy megállni hogy ne egyek könnyebb, mint csak egy kockát enni. Próbáltam sokszor, mindig az lett a vége hogy na akkor mégegy kocka nem számít, aztán megettem egy táblát, akkor az volt hogy majd kihagyom a vacsit, de estére éhes lettem, éhezni pedig sosem hagytam magam.
December 3.-án kezdtem a legújabb próbálkozást, de szerintem most abba is hagyom, mert látom hogy ez nem fog hosszútávon működni, legkésőbb Karácsonykor úgyis bezabálnék, addig meg minek szenvedjek...
Egyébként a mozgás is sokkal nehezebb, nem az állóképességem miatt, hanem lelkileg. Fizikálisan simán bírnám az egy óra edzést, de mentálisan nem bírom, valahogy sokkal jobban fájnak az izmaim. Nem tudom anno hogy bírtam ezt az egészet.
A motivációm ugyanaz mint pár éve volt, sőt, már közelebb vagyok hozzá hogy elérjem amit szeretnék, de ez sem elég már.
Úgy érzem extrém módon ellustultam, bár az élet egyéb területén nem változott semmi, csak a fogyás nem megy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!