A kisfiam tart vissza. Mit lehet ilyenkor tenni?

Sokszor még a felnőtt gyerket is megviseli a válás, (nyilván nem annyira és úgy, mint egy kicsit), ergo erre felesleges várni. ha meg annyira megromlott a viszony, akkor nem kell szexelni, vagy gumit kell húzni és nem a másikra bízni a védekezést, mert látod mi a vége, ez tanulságnak jó lesz jövőre, akkor is ha nnyira imádod a kisfiad, aki "véletlenül" érkezett. Szerintem ennyire megromlott kapcsolatban egy napot sem érdemes maradni tovább, el kell felejteni végre azt a bődületesen elbaltázott tévképzetet, hogy a gyermekek kedvéévrt együtt kell maradni egy működésképtelen kapcsolatban. petrsze van az a helyzet, amikor törekedni kell a helyrehozatalra és én is azt vallom, hogy a menekülés nem megoldás, de nálatok már nem arról van szó, hogy meg lehetne javítani bármit is. Botorság azt gondolni, hogy a gyerkek nem érzik a feszültséget, azt, hogy nincs valós szeretet a szüleik között. Semmivel nem jobb, sőt sokkalta rosszabb egy mesterségesen összetartott, nyögvenyelősen működő családban felnőni, mintha elválnának a szülők és a gyerkeknek boldog apjuk (anyjuk) lenne, ttól lesznek ők is kiegyensúlyozottak. osszátok meg a felügyeletüket, vagy valamiképp egyezzetek meg, nem törvényszerű sehol, hogy hétvégi apukaságra kényszerítenek, az egyetlen megoldás, hogy megpróbáljátok kultúráltan elintézni ti ketten. Ha erre a másik fél képtelen, akkor a bíróság dönt egyedül és az semmiképp sem lesz mindkét félnek kellemes, pláne ha mindkettőtök indul a felügyeleti jogért és harcba kezdtek. Kompromisszumot kell kötni a gyerkek érdekében, Te meg ne akard feláldozni magad 40 évesen, nem szűnsz meg apának lenni azért, mert elválsz, de ennyire boldogtalanul bentmaradni egy házasságban semmiképpen nem vezet semmi jóra, felőröl, kiszipolyoz és a végén a gyerkek is ugyanolyan fásultak és boldogtalanok lesznek, mint ti és akkor semmit sem segítetek nekik avval, hogy a "kedvükért" vért izzadva elviselitek egymást egy légtérben.

Mikor lettek a pasik ekkora rinyagepek? Úgy tudom, a nők nem a csapviztol lesznek terhesek egy házasságban. Olvasd már el mit írtal. 2 éves volt a gyereked, de azt tervezted 7 évesen hagyod ott. Pont, amikor jobban megviselne. Egy angol 70 éves lila ködben elő nőt talán meghatna ez. De ahelyett, hogy megoldod a problémát vagy elvalsz 2 év után, eladod a te vagy az aldozat, a nejed magától terhes lett. Nem te dugtad a not, akit évek óta elhagyni készülsz? A gyereknek 1-2 éves korában lett volna a legkevésbé fájdalmas. Ez nem a gyerekről, hanem rólad szólt. Mostanában tele a világ toketlen pasikkal, akik sírnak és döntés képtelenek.

Kisgyerekként sokkal könnyebben feldolgozzák, elfogadják az új helyzetet, hisz még nemis értik. Egy tinikorban lévő gyereket viszont nagyon meg tudna viselni, inkább ne várj addig...amúgy, mindig jobb a válás, mint egy rossz házasságban élni, ami a gyerekekre is kihat(tudom, mert az én szüleim is elváltak és örülök neki, mert ugyan külön élnek, de legalább béke és nyugalom van), többet ártasz így a gyerekeknek, mintha szépen elválnátok és élnétek békességben. A sok gyáva férfi(te is) egyből a gyerekre fogja, hogy miatta nem válnak el, közben félrekúrogatnak és hazajárnak a mosott ruhákért meg a finom vacsiért. Szánalom a köbön.

Sz.r helyzet, de döntened kell...azt érzem, hogy nem vagy döntésképes. Egy dolog biztos, amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra...gyerek miatt együttmaradni nem szabad, ha ELDÖNTÖTTED.