Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Maradtatok már sajnálatból valaki mással, mert ő nem
akart volna elválni?
Válással ugyan még nem volt ilyen, csak szakítással, és nem. Sajnálatból együtt maradni valakivel nem jó, még akkor sem, ha a másik azt hiszi, hogy az. Megalázó a másikra nézve és elveszi a lehetőséget mindkettőtök boldogságától- elvégre, ha kínos kényelmetlenségben együtt maradtok, csak mert sajnálod, akkor mégis, hogy találjon rátok az igaz, őszinte szerelem később? Csak megnyomorítanád az életét, és egyébként a tiedet is.
Egy váláshoz elég csak az egyik fél akarata.
2016. jún. 19. 09:28
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem voltam még házas, de csak sajnálatból senki mellett nem maradnék, abból nem sok jó sül ki.
A szüleimnek ugyan megromlott a kapcsolata, de ennek az oka egy pszichés betegség, és apám attól tart, hogy ha anyám ilyen állapotban egyedül maradna, akár öngyilkosságra is képes lenne (pedig nagyon nehéz vele így is az együtt élés, ha egészséges lenne, nem lenne ilyen óriási kihívás, de jelen helyzetben ez a legkisebbik rossz, sajnos, senkinek sem kívánom, a tesóm és én is külön élünk már, de mi megtehettük).
2016. jún. 19. 11:24
Hasznos számodra ez a válasz?
3/9 anonim válasza:
Könnyű mondani hogy ááááá én biztos nem maradnék vele sajnálatból. Hát pedig aki alapvetően erős szociális beállítottságú és nagyfokú empátiával rendelkezik annak bizony nagyon nehéz a szakítás. Ebben a cipőben járok. A férjem uralkodik rajtam megkeseríti az életem nekem is meg az első házasságomból született gyermekeimnek is. Az egyik gyermekem már el is költözött otthonról. Nem tudom eldönteni hogy félelemből-e vagy sajnálatból e de még mindig azon gondolkodom hogy beadjam-e a válópert. Sajnálom mert tudom hogy teljesen összetörne, imádja a közös gyerekünket nagyon jó apa de borzasztóan rossz férj és társ. Féltékeny számonkér elvár és a szabályaival megfojt bennünket. Persze megideologizálom folyton a kapcsolatunkat hogy de azért milyen jó ember meg milyen jó apa....közben meg teljesen tönkremegyek...
2016. jún. 20. 17:42
Hasznos számodra ez a válasz?
Utolsó, ne vedd magadra, de aki valóban erős szociális beállítottságú, az a másik jól felfogott érdekéből is elválik, ha rossz a kapcsolat és már nem akarja, nem marad vele sajnálatból. Amivel te szembesülsz, az simán gyávaság, félelem a változástól. Szakítani mindenkinek nehéz, aki kicsit is törődik a másikkal, de ha valóban figyelembe veszi az ő érdekeit, akkor nem fogja túlhúzni a dolgot (azaz, nem marad még kényszerházasságban évekig a már nyilvánvaló végen túl is). Ne hízelegj magadnak, hogy az erős szociális beállítottságod miatt nem adod be a válópert. A teszetoszaság nem egyenlő a szociális érzékkel.
2016. jún. 20. 19:19
Hasznos számodra ez a válasz?
# 3 Időpont ma 17:42 - Ezt a hibát az egyik nagynéném is elkövette. Tudod, mi lett a vége? A két közös gyerekük súlyosan sérült pszichésen, az egyik olyan szinten, hogy folyamatos felügyeletre szorul, a nagynéném pedig rákos lett, és már nem él.
2016. jún. 20. 20:55
Hasznos számodra ez a válasz?
Hát 3-as! Ez szerintem sem jó ötlet... Teljesen meg fogja mérgezni mindnyájótok kapcsolatát. Ráadásul a gyerekeid is téged fognak hibáztatni, hogy temiattad kényszerültek ilyen életre fiatal korukban (nem védted meg őket), ami valószínűleg ki fog hatni életük minden területére (magánélet, barátok, tanulmányok, munka, stb.) amellett amit 5-ös is írt, hogy sérülthetnek pszichésen.
2016. jún. 21. 22:59
Hasznos számodra ez a válasz?
6-os vagyok. Bocsi a kérdésre még nem válaszoltam:
Szóval nem maradtam. Elváltam. Semmi értelme, mert tudtam, hogy ez neki is rossz hosszú távon, mivel én nem tudom boldoggá tenni azzal, hogy "sajnálatból vagyok vele". Így mindkettőnknek esélyt adtam arra, hogy megtaláljuk a boldogságunkat.
Mondjuk szerintem, aki nem tudja elfogadni, ha a másik szakítani vagy válni akar, az biztosan nem 100-as. Ezt nem bántásból mondom, csak akkor tényleg nem fogja fel, hogy nem egy kiegyensúlyozott kapcsolatban él, vagy simán csak érdekből van a másikkal csak álcázza a dolgot.
2016. jún. 21. 23:04
Hasznos számodra ez a válasz?
8/9 IQNuQ válasza:
Egyszerre válasz neked és hármasnak: nem. (Ugyan házas még nem voltam). Én is empatikus vagyok (nagyon is), a szívemre veszem sokszor még idegenek problémáit is, és rosszabbul érint ha másnak van baja, mint ha nekem. De nem. Egyrészt ha rossz a kapcsolatom, és nem lépek ki, akkor azt nem sajnálatnak/empátiának tartom, hanem szimpla félelemnek. Akár attól való félelemnek, hogy megbántom a másikat, akár attól, hogy még jobban rám száll stb. Lényegtelen mitől, a fő hogy ez nem empátia hanem félelem. Ennyi. A másik. Volt hogy nem akartam a szakítást. A másik igen. Könyörögtem. Utólag rájöttem, azért mert szemernyi önbizalmam sem volt. Mellette sem, de úgy éreztem mégis mintha lenne. Úgyhogy nagyon nem akartam, mégis szakított.. zokogtam. Egy hónapig. Aztán kezdtem jobban lenni. Később beismertem, hogy jót is tett a dolog. Eleinte borzalmas volt viszont többek között ez is kellett, hogy rá jöjjek, ne csak a másiktól függjek, mwg tudjak állni a saját lábamon is. Stb. Aki meg megkattan a szakítástól/válástól, azt az előzőek jól.írták, klinikai eset.. de azzal már nem neked kell foglalkozni. (Nem azt mondom, hogy hagyj ott egy depressziós, vagy fogyatékos embert, csak mert azt könnyebb mint kibírni, mert ez meg részedről lenne gyengeség) ennyi :D ja, hármas: a gyerekeid érdekében: ne maradj vele, saját tapasztalat, mai napig utálom (tudom szörnyű) anyuékat.
2016. jún. 24. 14:27
Hasznos számodra ez a válasz?
Válás még nem volt, de szakítás igen. Nem maradtam vele. Összetört. Utána megtalálta álmai asszonyát, azóta házasok, sokkal boldogabb, mint velem valaha lett volna.
#3 - érdekes, hogy a Te és a gyermekeid életét megkeserítő ember javát tartod szem előtt. Összetörne. Te is össze vagy törve. Te vagy a saját életed ura. Te vagy felelős saját Magadért. Ezt a felelősséget nem tolhatod át másra. Ha nem akar összetörni, akkor viselkedjen úgy, hogy jól érezd Magad mellette. Kívánom mindannyiótoknak a legjobbakat, a kérdezőnek, a válaszadóknak.
2016. jún. 25. 19:07
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: