Ha most derítettem ki, hogy az eddig közösen nevelt gyerek nem az enyém, akkor válás után nem kell tartásdíjat fizetnem, igaz?

21-es

Gyerek érdeke, hogy anya apa együtt éljen és normális családban nőjön fel, ne mostoha szülőkkel akkor válni sem lehet?

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a vérségi származás kiderítésére vonatkozó jog alkotmányos védelemben részesül. Ez a védelem az Alkotmány 54. §-ából vezethető le, amely magában foglalja az önazonossághoz és önrendelkezéshez való jogot is. Egyrészt a gyermekre és a vélelmezett apára nézve

a határidő elindulásának alapvetően szubjektív, tehát a keresetindításra alapot adó körülményekről történt tudomásszerzésüktől való függővé tétele, (dns-teszt)

másrészt a gyermekre nézve a nagykorúvá válásával a határidő újbóli megnyílása megfelelő garanciát nyújt az önazonossághoz és az önrendelkezéshez való jog érvényesíthetőségére, miként az ügyész járulékos, csak időhatározáshoz, de a vélelmezett apa életben léte alatt határidőhöz nem kötött keresetindítási jogáról. Ez a járulékos ügyészi keresetindítási jogosultság a vélelmezett apa emberi méltóságának, önazonosságának érvényesülését hivatott biztosítani.

Ami engem illet, osztom Dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleményét. Szerinte a házassági kötelékben élő, illetve a nem házas nők jogi helyzetében jelentős eltérés van. A házas nő gyermeke apjának a nő beleegyezése nélkül kell a férjet tekinteni, míg a nem házas nő esetében a nő beleegyezése is kell az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához. A házasságban élő, illetve a házassági kötelékben nem álló nők között a különbségtétel alkotmányellenes és indokolatlan azért is, mert a házas nő az apasági vélelmet később sem támadhatja meg, mert erre csak a vélelmezett apa, a gyermek, illetve a gyermek halála esetén leszármazója, ennek hiányában az ügyész jogosult. Így az apa által megdönthető apasági vélelem a házasságban született gyermekek esetében az anya szempontjából megdönthetetlen vélelem. A házasságban élő nő azonban a házasságkötéssel a férjet gyermeke apjává tette, s így visszavonhatatlanul elkötelezte magát férje apasága mellett”.

Az alkotmánybírói különvéleménnyel egyetértve véleményem az, hogy a Csjt. vonatkozó szabályai kétféle diszkriminációt tartalmaznak: egyrészt férfi és nő között tesznek indokolatlan különbséget, mivel a házastársak nem egyenjogúak.

!!!!!!!!!!! A férj az apasági vélelmet megtámadhatja, a feleség azonban nem. !!!!! (a vér szerinti apa kívülről szintén nem támadhatja meg!)

Az apa személyének megállapításához a feleség hozzájárulására nincsen szükség. Másrészt a házasságban nem élő nő gyermekénél az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához a nő beleegyezése kell, míg a házasságban élő nő gyermeke apjának automatikusan, a nő beleegyezésének kikérése nélkül, a férj tekintendő.

[link]

Bocsi, Szotarprogram van az eszközön es néha ugy gondolja, hogy jobb az o változata. :D Apasagi velelem, nem védelem, nyilván. Es nem, nem keverem az örökbefogadással.

Se mi koze a váláshoz amúgy. Nem ugy értendő az apa nélküliség, hogy nem tartanak kapcsolatot, hanem ugy, hogy a gyerek csak ugy " lógna a levegőben" hiszen aki jelenleg az apja, lemondana róla es nincs aki legalább hivatalosan átvenné a helyet.

Ez pont ugyanúgy nem fog működni a bíróságon, mintha a spermadonor tol lombikkal született gyerek hivatalos apja menne perre, mondván nem o a gyerek apja . De igen, amig mas el nem ismeri magáénak, addig ez van, bármilyen rosszul esik is.

X. Fejezet

Az apaság vélelmének megtámadása

4:107. § [Az apasági vélelem megtámadásának okai]

(1) Az apaság vélelmét azon az alapon lehet megtámadni, hogy az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik.

(2) Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy

a) a nyilatkozatnak a jogi feltételek hiányában nincs teljes hatálya;

b) az apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tették meg; vagy

c) az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették.

(3) Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, az apaság vélelme akkor támadható meg, ha az anya férje vagy élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.

4:108. § [Az apasági vélelem megtámadásának kizártsága]

Nem lehet az apaság vélelmét megtámadni, ha

a) a származás reprodukciós eljárás következménye, kivéve, ha az anya férje vagy élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá; vagy

b) az apaságot bíróság állapította meg.

4:109. § [Az apasági vélelem megtámadására jogosultak]

(1) Az apaság vélelmének megtámadására a vélelmezett apa, az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója jogosult.

(2) Az apaság vélelmét azon az alapon, hogy az apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tették meg, csak a vélelmezett apa támadhatja meg.

[link]

Megtámadhatja, csak ezt nem minden ügyvéd értelmezi így. Ha a válással együtt adja be, akkor a tartásdíj megállapítását felfüggesztik a dns-tesztig. Senkit sem lehet kötelezni zabigyerek nevelésére.

Általában azzal hülyítik az "apákat" hogy a gyerek érdeke miatt nem tudnak mit tenni. Legrosszabb esetben ki kell vándorolni normálisabb szabályozású országba.

"az apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés"

Jelen kérdésre ez egyértelműen igaz, megtévesztés volt a nő részéről, hogy a kérdező gyereke.