Elhanyagolom ha egyedül nevelem?

"mi olyan emberfeletti, hogy csak két szülő képes rá"

Nem olyan emberfeletti. Csak éppen a legtöbb elvált (jellemzően anyuka, mert ők kapják meg a gyereket), a válás után inkább azon sündörög, hogy hogyan állhatna bosszút a gyerek apján, illetve hogyan szerezhetne magának másik pasit. Közben a gyereket meg szépen felejti el.

Kevés az olyan, aki nem ilyen. Nem azt mondtam, hogy nincs, csak azt, hogy kevés. És ha szerencsés a gyerek, és ilyen az anyja, akkor is nagy valószínűséggel szomorú, amiért neki nincs apja (vagyis a mindennapjaiban nincs jelen az apa).

És akármennyire jó vagy jót akar az anya, nem biztos, hogy a gyereknek is az a jó, ahogy őt neveli. Pl. már egy pályaválasztásnál, ha a gyerek mást akar, mint az anyja javasol, vagy épp csak bizonytalan, ott már nagyon jól jöhet egy másik számára éppoly fontos ember (=apa) tanácsa és véleménye. Különösen ha a két szülőé eltérő... Ilyen kis nüansznyi dolgok, és máris jobban eligazodik az életben... Nem hisz mindent el az anyjának... Míg csak egy anyával könnyen beeleesik ebbe a hibába, könnyen anyuci pici csemetéje lesz egész életében...

Miért neveled egyedül?

És ha egyedül neveled, azt hogy teszed?