Elválnátok amiatt, ha kiderülne, hogy a párotok viszonyt folytat, vagy megbeszélnétek vele?

Minden képen meg kell beszélni a dolgokat és nem egyből a válás gondolatával kezdeni. Az elvált emberektől csak is azt a választ fogod kapni,hogy válás. Milyen választ is várhatnál tőlük? Az ,hogy maguk ellen beszéljenek,hogy másképpen is meg lehetett volna oldani a helyzetet. Nem ,nem ezt a választ fogod kapni tőlük. Tudod miért? mert a saját igazukat akarják még most is bizonygatni azaz azt ,hogy márpediglen ők jól döntöttek pedig nem. Ne felejtsd el soha az a másik nő csak egy "kurv-a" te pedig a feleség és anya! Azt se felejtsd el, hogy a férfiaknál a testi vágyak kielégítése és a megcsalás,két külön dolog!

Beszéljétek meg és felejtsd el a "kalandot"

Ne a váláson járjanak a gondolataid,hanem azon,hogy hogyan tudnátok, szépen, megértésben, együtt, élni és felnevelni a családot. Egy "gondból" ne csináljatok száz másikat,hanem oldjátok meg azt az egyet és haladjatok előre úgy,hogy nem néztek hátra. A hátra nézés csak orra eséssel járhat.

Egyszeri megcsalást sem biztos hogy megbocsátanék. Tartós viszonyt meg semmiképp.

Ezen nincs mit megbeszélni, nem tudná megmagyarázni.

Megbocsajtanam ujra kezdenenk dolgoznank a hazassagunkon hiszen a ferjem ertekes szamomra nem egy botlas utan kihajitom hiszen ember tevedhet o is.Az en szeretetem nem szunik meg iranta hiszen annyi ev van mogottunk es annyi jo es rossz egy bitast elbir a kapcsolat.

43 no

21-es vagyok. Nem vagyok elvált. Csak nem tűröm, hogy megalázzanak. Van annyi önbecsülésem.

Mi a rossebet kell ezen megbeszélni?! Semmit. Már megtette, akkor mindegy. Beszélgetni előtte kellett volna. Esetleg. Amikor szól a szerencsétlen, hogy bocsi drágám, de ez meg ez nem tetszik, nem akarlak elveszíteni, tegyünk érte, hogy jó legyen. Nem sunyi módon félrek*rogatni. Ha meg minden jó, akkor meg egy ösztönirányította ("minden nőt meg kell dugnom") "ember" szintén nem érdemel se bocsánatot, se beszélgetést.

Hogy zajlik egyáltalán egy ilyen beszélgetés?

"-Drágám, megcsaltalak.

-Igen? Na és miért tetted?

- (Valami gyökér indoklás, ami amúgy kb. nem is igaz.. meg enyhe utalások rá, hogy a nő mászott rá meg ki volt készülve és ő csak vigasztalni akarta.. stb.)

-Értem." Kva jó beszélgetés tényleg.

Viszonyt nem tudnék elnézni. Egyszeri alkalmat meg... hát fene tudja.

Az a helyzet, hiába hajlanék rá, hogy beszéljük meg, és lehet, hogy meg tudnék neki bocsátani. DE! Ismerem magamat; onnantól már képtelen lennék bízni benne. Örökké azon járna az agyam, hogy vajon megcsal-e? A bizalmamat nem tudná visszanyerni többé.

Lehet, hogy nem mutatnám felé, de belül érezném, hogy nem hiszek neki. Gyűlölöm a hazugságot és az átverést, mert a szüleim és a családom profik benne.

Párom az egyetlen ember az életemben, akiben teljes mértékig megbízok, kétely nélkül.