Micsoda manapság ez a sok válás és szakítás?

Figyi valahol egyetértek veled, de ehhez még fiatal vagy majd nyugdíjas nagymamaként amikor minden nehézséget megéltetek együtt akkor gyere vissza és kérdezd meg.

Nem tudom te kikel barátkozol nekem simán beugrik 5-6 ismerős aki az első barátjával van a mai napig. Legtöbbnek már gyerekük is van.

Ahhoz, hogy tud mit érez egy másik ember, empátia kell, az pedig vagy van, vagy nincs, nem tanulható.

Vége.

Szerintem nincs több mint régen.

1 évvel vagyok idősebb nálad, de mifelénk már mindenki házasodik.

Sokaknak már gyerekük is van, pláne a 3-4 évvel idősebbeknek.

Abban a 28-29 éves korosztályban már mindenki anyuka-apuka.

Tudod, nem mindenki van abban a helyzetben, hogy megtalálja azonnal az élete ideális párját, akivel élete végéig boldogan él.

A párkeresés nagyon sok esetben szerencse kérdése, hogy milyen emberek vesznek körül, milyen suliba, munkahelyre, baráti körbe jársz, ott van-e hozzád való egyedülálló ember stb. Szerencsét meg nem lehet befolyásolni.

Attól, hogy neked szerencséd volt 16 évesen, attól még sok ember összeakad olyanokkal, akik nem alkalmasak komoly kapcsolatra, akik szex miatt hazudnak nekik, akik nem összeillők stb. És mivel minden ember az "ideális" párkapcsolatra vágyik, ezért a rossz kapcsolatból egyből keresik a másikat, mert vágynak a szerelemre. Ennyi a titka a dolognak.

Kicsit legyél beleérzőbb és széleslátókörűbb, és akkor megérted.

Igazad van 4-es (3. vagyok amúgy), szóval, igen!

Nagyon sokan nem is boldogok a kapcsolatunkban, csak vele maradnak a gimis szerelemmel, meg a főiskolás szerelemmel, de nincs már közük egymáshoz, csak vannak.

Sok ilyet látok, nem mernek váltani, inkább eljátsszák, hogy minden rendben, házasodnak, mert ez az élet rendje, gyerekük lesz, mert ez az élet rendje, kiposztolják a Facebookra az esküvőt, közben meg mindenki tudja, hogy csalják egymást, és unják a másikat.

Legalább 3-4 ilyen esetet tudok.

Akkor mi a jobb?

Keresni és változtatni, ha valami nem jó, vagy megalkudni, hogy ne szóljanak meg?

5-ös, 4-es vagyok. Teljesen egyetértek, mert én is ezt látom.

Rengeteg a szakítás, de rengeteg az olyan kapcsolat is, ahol csak azért vannak együtt, mert már megszokták egymást, és nincs jobb, de egyébként már teljes érdektelenségbe fulladt a dolog, és csalják egymást, ahogy tudják.

Például az én munkahelyemen a házas férfiak 95%-a csalja a házastársát a bent lévő munkatársakkal.

Szegény feleségek mind azt hiszik, hogy minden a legnagyobb rendben, aztán közben a férjeik egymás között váltogatják a csajokat.

1, régen sem volt semmi jobb, csak nem volt szabad elválni

2, Csak 24 éves vagy, ne beszék már úgy mintha olyan sok mindent tudnál. Majd 30-40 éve az első pároddal vagy. 8 az még semmi, nagyon sok pár ennél tovább húzza és mégis szakítanak.

3, Elég éretlen a véleményed a szerelemről, szeretetről. Először is azt, nem lehet irányítani, vagy van, vagy nem, megjön, elmúlik. Azon kívül igenis van olyan hogy valami miatt hirtelen elmúlik ("kiábrándulás"). Ettől az ember nem lesz érzelemmentes gonosz. De a legtöbb esetben a párok előtte hosszasan szenvednek egymással, míg végleg elmúlik, csak ezt te ugye nem látod mint kívülálló mert semmi közöd hozzá. Csak a végeredmény nyilvános általában, pedig lehet, hogy előtte már évek óta elromlott a dolog.

4, a szerelmi kapcsolatokat nem kell összetéveszteni a laza kapcsolatokkal, amikor valakinek valamiért éppen nem fontos annyira a szerelem vagy más az értékrendje, vagy csak élni akar még (hülyeségnek tartom, de van ilyen) hát az persze, hogy könnyen váltogat, de ott meg nincs minek elmúlni, mert nem valami hatalmas mély szerelmen alapul.

Szerencsés vagy :)

Tudod, sok dolog csak azután derül ki emberekről, ha hónapok óta ismered őket. Egyszerűen nem tudod megmondani előre, hogy minden klappolni fog-e. Nekem is elég hosszú kapcsolataim voltak (1 év, 2,5 év és most 8 hónapja), de hiába próbáltuk mindkét exemmel közösen menteni, egyszerűen nem ment, pedig észrevettük, hogy romlik a kapcsolat. Próbáltunk sokat beszélgetni, hogy miért lehet ez, programokat csinálni, randizni, de nem ment.