A volt férj kötelezheti a volt feleségét, hogy térjen vissza leánykori nevéhez, és ne használja tovább az övét?

Heló # 23/30-as!

Arról még nem hallottál, hogy vannak közös felhasználó nevek? MrBigne mögött lakozik egy nőci is! És honnan veszed a bátorságot, hogy megkérdőjelezed, hogy mi a foglalkozásom és hogy hazudok?

Nézd meg a névviselésről szóló törvényt, és akkor okoskodj.

És semmi köze nem volt ehhez a válaszhoz egy válásos kérdésnek. Igen problémáink vannak. Kezdi tönkretenni a kapcsolatunkat egy Banyaanya és mi pl. pont ezért nem is tudunk összeházasodni.

Jól néz ki ugye? Egy anyakönyvvezető, aki boldog párokat ad össze, és ő maga nem házas.

És a kérdezőnek:

Azt gondolom, hogy egy nő a nevét a házasságkötéskor az összetartozás kifejezéseként változtatja meg. Világgá akarja hirdetni a boldogságát, azt, hogy tartozik valakihez. Megindokoltam, továbbra is fenntartom, hogy nem kötelező nevet változtatni a házasságkötéskor.

Amikor pedig válásra kerül sor, érthető módon azt már nem akarjuk világgá kürtölni.

A Kiss-Tóth, Kovács és Kiss-Nagy esetet is teljesen megértem. Éppen ezért kell meggondolni, hogy a sok névviselési lehetőség közül melyiket is választjuk, mert az később nem csak a mi, hanem a gyerekeink életére is hatással van/lesz.

De még erre is van megoldás. Indokkal (a válás pedig ilyen) a gyereknél is lehet nevet változtatni. Tudom, tudom, a gyerek. Se a gyerekek sokkal rugalmasabbak, mint azt mi gondolnánk.

De nem is kell visszavenni a spermát, nem világos mit pofázok?

Attól, hogy én nem viselem a nevét, ő még ugyanúgy a gyerekeim apja és csak mert gyereket szültem neki szerintem hülyeség erre hivatkozva úgy bemutatkozni, mintha mi sem történt volna. A házasságot sem lehet meg nem történtté tenni, ahogyan a válást sem. Csak a cirkusz van abból, ha valaki a volt férje nevét viseli. Kíváncsi vagyok majd ha egy új pasitól esik teherbe, akkor ki nevén akar szerepelni, mert ugye mindkettőtől van gyerek, ami vissza nem vonható.

Nevetséges az egész gondolatmenet.

Azt próbáljátok már megérteni, hogy egy nő és egy férfi, akiknek egy vagy több közös gyerekük van, akkor is "összetartozik" élete végéig, ha elválnak! Nem lehet 10-20 évet egy tollvonással semmissé tenni. És attól, hogy már nem házastársak, még lehet köztük nagyon is jó kapcsolat.

Mondok egy példát: ismerek egy nőt, aki a váláskor megtartotta a férje vezetéknevét. A gyerekek miatt tartották a kapcsolatot, nagyon jó barátok maradtak. Évekkel később újra egymásra találtak, és összeházasodtak. A nevet már nem kellett újra felvennie. :) Persze ez egy extrém példa, ahogy van olyan véglet is, amikor valaki tényleg hallani sem akar az exéről, gyerek ide vagy oda. Nem lehet általánosítani, ezt mindenki másképp éli meg: a név felvételét is, és a "letevését" is.

Én megtartanám a kötőjelesen felvett nevem, leírtam az indokaim, de elfogadom, hogy másnak más a véleménye - nyilván kapcsolatfüggő is a dolog...

Én meg olyan esetről tudok, ahol három gyermek után váltak el, az apa maximálisan tartja a kapcsolatot a gyerekekkel, de a feleség nagyon gyorsan visszavette a leánykori nevét. Pedig nem késdobálós válás volt, hanem kultúrált, közös megegyezéses.

A másik oldalról meg olyat is, ahol gyerek nem volt, az ex feleség mégis a volt férj nevén díszeleg, annak ellenére hogy csúnya válás volt.

Lehet vitatkozni, melyik jobb, de nem érdemes.

MrBigne vagyok:

Csak arra akartam rávilágítani, hogy minden döntésünket felelősségteljesen kell/KELLENE meghoznunk. És azt is írtam, hogy megértek mindenkit.

Addig is ha a volt férj nem szeretné, hogy a felesége megtartsa a nevét, akkor ezt csak a válási procedúra keretében kérheti.

De már van törvénytervezet arra, hogy a volt férj kötelezhesse a volt feleséget, hogy "szakadjon" el a családjától a nevében is.

A teljesség kedvéért:

Amikor elváltam visszavettem a leánykori, bocs a SZÜLETÉSKORI nevemet, mert ugyebár ezt most már így hívják. És nem bántam meg. Az okmányokat folyamatosan és nem egyszerre kellett kicserélni, így nem kellett egyszerre egy kisebb vagyont adni érte. És sokkal könnyebb volt a társkeresés is.

És anya vagyok, egyéves a kisfiam. És van egy teljesen más neve, mint az enyém. Sajnos az apukájával nem tudunk összeházasodni, pedig szívesen tartoznék a nevemmel is hozzájuk.

De igazából nem zavaró, mert ha valahol meg kell adni a gyereknek az anyja nevét, akkor úgyse a férjezett névre lesz kíváncsi senki, hanem az anyja neve a születéskori név :) Bemutatkozásnál meg legfeljebb a keresztnevemre emlékeznek olyan kacifántos a vezetéknevem.