Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti hogy reagálnátok, ha kiderülne, hogy a férjeteknek van még egy gyermeke, aki még a kapcsolatotok előtt született?
válasza:én a feleség helyében úgy érezném, hogy egy világ dől össze körülöttem, hogy amiben eddig éltem nem is létezett
a férjem háremet tart, meg sorolhatnám
nem csak a gyerek járna át hozzánk, hanem a volt bnő is rettegnék ettől a képtől
félteném a családi magánszférámat, ahogy addig se volt senkinek semmi köze hozzá
betolakodónak tekinteném a nőt, pláne úgy, hogy 10 évig nemcsak a férjem, hanem ezzel engem is hazugságban tartott.
és nagyon élnék azzal a gyanúval, hogy annak a nőnek valahogy most nincs senkije....nem hinném, hogy a kislány érdekei most azok amik megszólaltak benne 10 év után....
és hirtelen igen, én is a váláson agyalnék, mert a férj ezzel a hirtelen adakozásával (nem csak az anyagiakat értem ezalatt) meggondolatlannak, befolyásolhatónak, felelőtlennek tűnik, nem mint apa, hanem mint férj.
válasza: válasza:női hozzáállás?
egy férfi nem bírná elviselni, ha egy nőnek innen onnan lenne gyereke mellette!
a férfiakban annyi empátia nincs ilyenkor mint egy nőben!
válasza: válasza:ki tudja a férjnek is mi a konkrét motivációja, ennek a mintaapának...
szerelemben, üzletben nincs barátság.
válasza:Tipikus női válaszok!
Nem értem,hogy a mai nők miért ilyen önzők? Miért nem képesek együtt érezni egy gyerekkel? Neki is szüksége van az apjára,ahogy a másik 3-nak is! Sőt,testvérekként kellene felnőniük.
Ha emiatt a feleséged elakar vállalni,akkor a saját gyerekei iránt sincs semmi felelősségérzete! Csupán a saját sértettségével törődik,bár nincs rá semmi oka.
Az anyagi részét megértem,de a kapcsolattartást nem! Légy ebben a kérdésben határozott,akkor az ő álláspontja is megváltozik.
válasza:Egyátalán tiéd a gyerek,az biztos?
Apasági vizsgálat?
Hát,ha igen,nem könnyű hónapoknak néztek elébe,míg kialakul a dolog, hogyan tovább...
Adj időt a feleségednek, hozzászokni a gondolathoz...
válasza: válasza:szerintem hol 3 gyerekre jut, ott négyre is - pláne, hogy az az első gyerek anyja nem is számít anyagi támogatásra. annyit, amennyi belefér, közös vásárlás a gyerekkel, zsebpénz ha találkoztok, ami tőled telik!
a feleséged reméljük megérti, hogy 1. te sem tudtál erről ugyebár 2. attól még a te gyereked ő is a, a te véred 3. akkor történt amikor még nem is voltatok együtt 4. lássa be és örüljön neki, hogy ilyen felelősségteljes vagy!!! én büszke lennék rád, noha az elején biztosan lennének fenntartásaim, egy "idegen" becsöppen az életünkbe.
ha szeret, szeressen így is.
kérdezd meg, ő hogyan viselkedne, ha lenne egy gyereke még az előtted lévő időkből. elvárná, hogy befogadd a családba, elvárná, hogy foglalkozz vele?
Kértem apasági vizsgálatot, szóval biztos, hogy az enyém.
Tudom, hogy nehéz helyzetbe került miattam a családom és tudom, hogy a feleségemnek most kétségbeejtőnek tűnik a helyzet, de nekem sem annyira könnyű.
Annak a válaszolónak, aki azt írta, hogy vajon mi lehet a valódi motivációm és, hogy szerelemben nincs barátság annyit mondanék, hogy a lelkiismeret furdalásom enyhítése a valódi motivációm, mert egyáltalán nem vagyok mintaapa és iszonyú nekem a tudat, hogy a lányom 10 évig úgy nőtt fel, hogy azt sem tudtam, hogy létezik, hogy nem tudtam elérni, hogy az anyja bízzon bennem annyira, hogy elmondja nekem, hogy gyereket vár. Minden gyereknek szüksége van apára. Azt meg nem is értem, hogy mire mondta, hogy szerelemben nincs barátság, ki akar barátkozni kivel? Egy 10 éves gyereknél nem hiszem, hogy fennállna olyan probléma, ami egy csecsemő esetében, hogy az anyja nélkül nem láthatom. Nem úgy terveztem, hogy mindketten nálunk fognak ebédelni minden vasárnap. Az anyagi jellegű aggodalmakat megértem és ebből nagyon hamar engedtem is és mondtam, hogy nem támogatnám havonta X összeggel, "csak" a nagyobb kiadásokba szeretnék beszállni. (Sítúra, osztálykirándulás, esetleg iskolakezdéshez a dolgok... én ezt kötelességemnek érzem, ők sem gazdagok, bár a lányom édesanyja mindent megtesz így nem szenvednek hiányt sem.) Valamint úgy gondoltam, hogy mondjuk hetente egyszer elhoznám hozzánk és, hogy a családi programokra (kirándulás, állatkert, szülinapozások) szeretném elhívni őt is és majd ő eldönti szeretne e velünk lenni. De hallani sem akar ezekről, azt mondja tönkretettem az egész család életét és, hogy elárultam őket. Hogy miért nem elég, ha karácsonykor meglátogatom, azt mondja még az elvált apák is igy csinálják... Az meg, hogy be akartam mutatni a szüleimnek végleg betette nála a kaput...
3 hónapja mondtam meg egyébként otthon. Megvártam az apasági eredményét, utána rögtön szóltam. Addig nem akartam, bár eléggé biztos voltam addig is benne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!