Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Válás » Nőknél is előfordulhat az,...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Nőknél is előfordulhat az, hogy rájöjjön, hogy a kapcsolatot inkább megmenteni kéne, mint feladni?

Figyelt kérdés

Annyi olyan sztorit olvasok, ahol az elkalandozó férj mindent megbánva visszatér a családjához és újrakezdik, sikerrel. A kérdés az, hogy nő is gondolhatja-e meg magát, hogy a párja mellett a helye? 39 éves férfi vagyok, a párom 30, gyerek nincs, 13 éve vagyunk együtt. Most lenne az évfordulónk a héten. Tény, hogy elrutinosodtunk, de nem mérgesedett el a kapcsolatunk. Kicsit közönyösebbek lettünk, de máskor is volt ilyen és kijöttünk belőle. Most viszont pár napja nagyon feszült és tegnap előjött azzal, hogy nem tudja, hogy érdemes-e folytatni ezt a langyosvizet. Én nem csináltam jelenetet, megértést tanúsítottam, de annyit kértem tőle, hogy gondolja át, hogy feladni vagy rendbehozni. Elviekben ettől sem zárkózott el, de egyenlőre nem érzem rajta azt a készséget, hogy kimerítő, elemző beszélgetéseket folytassunk. Félek. Szeretem őt és hajlandó lennék bármit megtenni, hogy megtarthassam. Sokféle gondolat cikázik a fejemben. A filmeken, mint pl a Rózsák háborúja, ott úgy mutatják be, hogy a válni akaró nőnél nagyobb szívtelen, kegyetlen dög nem létezik. Őbelőle ezt nem nézném ki. Eddig amiről beszélgettünk az annyi, hogy egyáltalán nem hárít és nem okol engem, hogy tönkrement a kapcsolat, inkább kiüresedést érez, de nem utál és nem zárja ki az újrakezdést, csak most per pillanat nem tudja hogyan tovább.

Lányok! Szerintetek? Ilyenkor egy férfi mivel tesz jót? Ha szánalmasan vergődik, mint Nováklaci a barátokköztben, vagy hagyja az időt dolgozni? Azt sem szeretném, hogy lány közömbösnek gondoljon, mert nem teszek semmit, de erőszakoskodással nem akarom elrontani.


2011. júl. 6. 06:14
1 2 3 4
 11/40 anonim ***** válasza:

Szia


Szerintem se vergödj túlzottan, de attól vegyél egy szál virágot az évfordulótokra. Ezen kívül monnd el ezt enki amit leírtál, hogy nem te voltál aki a rövid pórázt akartad, és hogy nagyon sajnálod, gondoljátok át alaposan. Ne nyomulj, csak adj idöt neki,el kell döntse mit akar. Szerintem túl sokat voltatok együtt, és teljes mértékben feladtátok akkori önmagatokat. Úgy te mint Ö.

Egy hosszan tartó kapcsolatban kell szabad tér is, mert ha nincs sajnos ez történik. Sok sikert hogy túl tegyétek magatokat ezen a mélyponton.

2011. júl. 6. 07:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/40 anonim ***** válasza:
én még nem olvastam el a kommenteket de valami aranyszínűt szívesebben vennék mint a virágot. persze jöhet mellé virág is :-D
2011. júl. 6. 07:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/40 anonim ***** válasza:

egyébként ezer dolog miatt rájöhet hogy újra kellene kezdeni a kapcsolatot. egyébként is azt vettem észre hogy mi nők általába akkor lépünk ki a kapcsolatból ha tényleg nagyon nagy gáz van (üt-ver-meglop-megcsal-->de ennél még nem biztos -iszik mint az állat stb.) vagy ha már meg van a következő áldozat.

ha nincs, csak simán unja a banánt akkor végig fogja gondolni hogy hoppá, elvesztem a társaságom, hogy fogom befizetni a számlákat, ki fogja nyalni a popómat van egy rakás elintézni való a válással, elveszít egy csomó dolgot nem tudom hány évesen kezdheti előlről a randizást meg a hercehurcát és akkor azt gondolja: áhhh mégsem válnék inkább...

2011. júl. 6. 08:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/40 anonim ***** válasza:
55%
Szia, voltam hasonló helyzetben, 28 éves lány vagyok, és 6 év után kiszerettem a barátomból, sőt volt egy másik ffi is aki tetszett, lehet, h a feleségednél is ez van, sőt sztem a nők nagy része akkor mer/akar lépni, ha van vki más a láthatásron...Sztem a szerelem akkor tud teljesen elmúlni, ha megtetszik vki más. Nálatok ez azért is lehet probléma, mert ha jól értem akkor 17 éves volt a felesége mikor összejöttetek, talán te voltál neki az első, ez sokaknál veszélyes lehet, úgy érzik nem élték ki magukat stb.Szóval nálunk az volt, h elmondtam a barátomnak 2 éve, hogy már nem úgy szeretem, ellaposodott a kapcsolat stb, nagyon megijedt, rossz időszak következett, de a kapálózásával csak jobban a másik felé sodort, van abban igazság, h mindig annál van az "erő" egy kapcsolatban, aki kevésbé akarja a dolgot...Aztán egyszercsak a barátom megváltozott, nem könyörgött többet, sőt, mondta, hogy szakítsunk ő már nem fog ezen szenvedni meg ilyenek, és akkor jöttem rá, h jaj, ne én tényleg mennyire szeretem, nem akarom elveszíteni, stb stb, de aztán mégis szakítottunk. Mi is totál lelki társak voltunk, szóval nagyon nehéz volt, de elfogadtam, és azóta már továbbléptem. lehet, hogy nektek sincs már együtt dologotok, megtanultátok a másiktól amit kellett, de kívánom, h újry egymásra találjatok ha ezt szeretnéd! :)
2011. júl. 6. 08:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/40 A kérdező kommentje:

Sziasztok! Mindenkinek nagyon köszönöm a hozzászólást és a jókívánságokat. Egyébként "csak" élettársi viszonyban vagyunk. És igen, ő 17 volt én 26, amikor összejöttünk. Nekem ő lett a nagy "Ő", mert ugyan 26 évesen túl voltam pár komolytalan, néhány komolyabb és egy nagyon komoly, de a végére utálkozásba ment kapcsolaton. És ő meg úgy robbant az életembe, hogy nem is számítottam rá. Nekünk eleinte voltak gondjaink egymással, de összecsiszolódtunk. Azt is megvallom, hogy a 13 év alatt kétszer nekem is megfordult a fejemben, hogy mennyire hiányzik a hódítás öröme, a "playboykodás", de szerencsére hamar kijöttem ezekből és még hálás is voltam a sorsnak, hogy ő van nekem és, hogy nem léptem ki a kapcsolatból. De mindkettő eset nagyon sok éve volt már és nem is volt túl komoly a részemről. Mindig oda jutottam, hogy mi ketten vagyunk egy.

Most meg nagyon bánt, mert nálam az, amit más kapuzárási pániknak hív, inkább abban nyilvánult meg, hogy hálás vagyok azért, amiért stabil kapcsolatban élhetek. Most egyszerűen úgy érzem, hogy "EZ VELÜNK NEM TÖRTÉNHET MEG". Egyszerűen nem tudom hová tenni az érzést, hogy elveszíthetem. És egyáltalán nem az a macsós férfibüszkeség van bennem, sokkal inkább őszinte tisztelet iránta és megbecsülés, no meg szeretem is őt nagyon. Ugyan nem a klasszikus "szeretlek" szó ismételgetésével fejeztük ki, hanem más, sajátos dologgal, ami ugyanazt jelentette mindegyikünknek és egész a közelmúltig meg is volt. Én teljesen azt is hittem, hogy nincs baj. Na mindegy, nem terhellek Titeket tovább, rohadt álmos vagyok, mert kb egy órát aludtam emiatt is és az egyik kutyusunk miatt is, aki pont ma éjjel kezdett iszonyat köhögésbe. Már voltam dokinál is vele, kómás fejjel vezetni :( és még van mára egy menetem, munkából kifolyólag.

2011. júl. 6. 09:16
 16/40 A kérdező kommentje:
Még annyit a 08:05 hszhez kommentként, hogy mi soha(!) nem ütöttük meg egymást, soha nem aláztuk meg egymást mocskolódó veszekedésekkel. Soha. Veszekedés is átlagban 1/év volt, tehát nem sok, és közvetve mindig valamelyikünk családja miatt, sosem egymással volt a közvetlen baj.
2011. júl. 6. 09:17
 17/40 anonim ***** válasza:

Hmmm szerintem már gyereket akarna, 30 év tipikusan az a kor, amikor a nőknél baromi erősen előjön az anyai ösztön, még ha korábban azt is mondta, hogy hú neki aztán SOHA nem kell gyerek... aztán tudod milyenek van 1 megbeszélhető / megoldható probléma, de ahelyett, hogy megbeszélnék / megoldanák, továbbfűzik, összekavarják magukban, amíg már ők maguk se tudják, honnan indult ez az egész... szerintem így jött ez a "langyosvíz" én biztos vagyok benne. A nők hajlamosak jóval nagyobb problémát csinálni a kicsiből, de azért a semmiből még ők sem tudnak.


Mindenesetre ha nem is a gyerek (bár én valószínűnek látom), valami biztos van a háttérben (lehet még ő maga sem tudja pontosan, mi), ez a "langyosvíz" ez inkább a tünete a bajnak, mint maga a baj...

2011. júl. 6. 10:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/40 anonim ***** válasza:
Tudom, h most nagyon rossz, a bizonytalanág a legrosszabb, de próbálj nem gondolni rá, üljetek le, beszéljétek meg,h ki mit szeretne és döntsetek közösen. Ha menni akar, engedd el, ha tényleg ő a nagy ő meg minden, vissza fog jönni, mert hiába próbálkozik másoknál, hiányozni fog neki az ami közetetek volt. ha meg nem, akkor jobb is hogy most vége amíg még viszonylag fiatalok vagytok és van idő mást találni. Jó tudom,most nem tudod elképzelni, h kell más is, de az élet ilyen, örülj, h egészséges vagy, koncentrálj pozitív dolgokra stb :) Sok boldogságot!
2011. júl. 6. 10:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/40 anonim ***** válasza:
Szerintem ő már próbálkozott eleget, csak belefáradt abba, hogy nem vetted észre a próbálkozásait. Ha ebből az apátiából ki tudod rángatni, akkor van esélyed. Ha te is feladod, vagy besértődsz, akkor nincs.
2011. júl. 6. 10:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/40 anonim ***** válasza:

13 év.. és se gyerek se házasság? nem ezt hiányolja? szerintem a pároknál általában ha komolyak a szándékaik max 3-4 év után megtörténik az eljegyzés. oké azt is megértem ha megbeszéltétek az elején h ez nektek nem kell, van ilyen is, bár én kétlem h egy 30 éves nő ne vágyna erre.

amúgy meg írod h nem akarsz erőszakos lenni.. de ez nekem úgy jön le h nem is nagyon próbálkozol. én a helyedben igenis megfognám leültetném és megpróbálnám megoldani. bár lehet h pasik ezt nem szokták, legalábbis nekem többségében konfliktuskerülő partnereim voltak.

2011. júl. 6. 11:01
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!