Hogy lehet túlélni ha az ember szülei válnak?

nem te vagy a hibás, ne legyél ennyire magaddal elfoglalva :) persze ezt jó értelemben írom! próbálj meg nem magaddal foglalkozni, attól, hogy elválnak a szüleid, nem fognak téged kevésbé szeretni, mind a kettő ott lesz neked, ilyen értelemben nem változik semmi. elég nagy vagy, így a nyaralás és közös programok hiányát is könnyebben fogod túlélni mert már nem vágysz annyira rá mint pár éve.

próbálj meg inkább anyukád támasza lenni, segíts neki sokat, hogy jobb kedve legyen, menjetek el együtt vásárolgatni új ruhákat, könyveket, fagyizzatok vagy ha nem álltok úgy anyagilag csak menjetek el esténként sétálni és beszélgessetek. így eltereled a figyelmed a saját sebeid nyalogatásáról és hasznosat is teszel, anyukádnak nagy segítség lesz, hogy mellette állsz. apukáddal is próbálj meg minél több közös programot szervezni, menjetek el strandra vagy kérdd meg, hogy egyik hétvégén vigyen le a balatonra, legyetek csak kettesben!

tudom, hogy rossz, az én szüleim is elváltak, mikor megszületett a kisfiam. nem gondoltam, hogy ilyen rossz érzés, nálunk nagyon rossz időben történt, nem mehetünk át a nagyszülőkhöz csak a mamához vagy a papához, nem hívhatjuk őket át csak az egyikőjüket, stb :( tényleg rossz de túl lehet élni, pár hónap és hozzászoksz az új életedhez :)

aztán meg ha anyukád is és apukád is talál magának párt, már egész jó lesz, nem két szerető szülőd lesz hanem (persze ha el tudod őket fogadni) négy :)

nagyon szeretnek a szüleid, nem a te hibád!!!

Kedves kérdező!

Én mint apa, nagyapa, nyugodtan kijelentem neked, hogy Te, és a testvéreid,összetartottátok eddig ezt a házasságot. Hogy mégis szétesett, annak annyi oka lehet, mint juk a szitán. De tik nem lehettek. Ezért neked ne legyen bűntudatod. Segíts anyukádnak, ha nála maradtok. Segítsd a testvéreidet is. Hogy mivel töltsd az idődet? Internet, könyv, séta, Játszás. Végső soron tanulás. Persze ha mindent tudsz, vagy nem tanulsz tovább, akkor nem kell. Segíts anyunak a házimunkában. Mosogass el. Milyen körülmények között éltek?

írta itt vki, h 7 éves volt, amikor elváltak a szülei. azért egy 7 éves nem nagyon fogja még fel, mi is történik valójában. és neki az sem tűnik fel annyira, h teljesen más lett minden. úgy értem h egy 15 éves azért már hozzászokott ahhoz h anyu-apu együtt van, és ez elég nagy változás az életében.

.......15/L

Én 11 éves voltam amikor elváltak a szüleim.

Akkor nekem is rossz volt,én anyukám is szenvedett és alkoholista lett.

Fontos,hogy figyelj anyukádra,én kicsi voltam és nem vettem észre,hogy baj van.

Amúgy most már mindennek ellenére jobbnak tartom,hogy elváltak.

Nekünk nagyanyám mondta,hogy "picit azért ti gyerekek is hibásak vagytok,biztos nagyon rosszak voltatok".És én ezt 11 évesen is tudtam,hogy nem igaz..Szóval ne hidd,soha nem a gyerek miatt válnak el a szülők.

Két évvel később nagynénémék is elváltak,nagyanyám akkor konkrétan közölte unokatesómmal,hogy"miattad váltak el a szüleid".Ő alapból érzékeny lélek,és nem kicsit megviselte amit nagyanyám mondott...

Szóval tényleg ne hidd,hogy miattad történt.

Idővel minden jobb lesz!:)

Igaz, az én szüleim még együtt vannak és együtt is maradnak, amíg élnek, de az egyik barátnőm szülei külön élnek, mióta ismerem, úgy tudom. Ő is túlélte, és nem is szokott az apukája után sírni, már biztos megszokta. Szokott görkorcsolyázni is.

Szerintem ha van biciklid, rollered, görkorcsolyád, menj ki a természetbe, kapcsolódj ki. Én ezt tudom ajánlani.

11/L

hülyeség,hogy kisebb gyereknek nem annyira rossz,meg hogy nem fogja fel a dolgot...

5 éves voltam,amikor elváltak a szüleim.Belebetegedtem.Alig voltam hajlandó enni,nem voltak barátaim sem az új óvodámban,depressziós lettem,és azt hittem,senki sem szeret,és mivel mamámékhoz költöztünk egy másik városba,az unokatesóim is piszkáltak,hogy én vagyok a kis kedvenc,ráadásul apámhoz a válás után egyből hozzáköltözött a gyerekkori szerelme(kicsit sem gyanús -.-"),aki egy rossz kva volt,édesanyám pedig rászokott az alkoholra(utána le is szokott)..

már nem emlékszem,hogy hogy jutottam ki ebből az érzelmi válságból,csak azt tudom,hogy teljesen egyedül,mert senkinek se mondtam,hogy engem mennyi minden bánt.Azóta rengeteg barátom van,az uncsitesóimmal is nagyon jóba vagyok,apám kidobta a csajt..

szerintem gondolj mindig arra,hogy így neked is jobb lesz,hogy nem kell hallgatnod a veszekedésüket.