Vannak azért boldog családok is?

Nem hiszem, hogy igazi mély kapcsolat lehet anélkül, hogy néha komoly veszekedések is lennének. Ha csak úgy tessék, lássék néha kicsit összekapunk, aztán kibékülünk, akkor ott valódi mély érzelmek sincsenek.

A valódi boldog párkapcsolat lényege, hogy mindent meg tudj beszélni a másikkal, ha kiabálva sikerül, akkor bizony úgy. Minden kapcsolatban van ilyen, ahol nincs, ott valamelyik fél többet enged, mint kéne.

3 éve vagyok együtt a barátommal, és volt már sok olyan esténk, amikor nem szóltunk egymáshoz, mert úgy összevesztünk. Akkor bizony kell egy este külön, amikor az ember rájön, hogy nem tud a másik nélkül élni, és átgondolja az egész veszekedést.

Nem szabad azt gondolni, hogy a veszekedés a rossz a kapcsolatnak. Éppen ellenkezőleg. Ezzel bontakozik ki a két fél közötti különbség, amiért tulajdonképpen együtt vannak. Borzalmasan unnám, hogy ha a páromnak mindig ugyanaz lenne a véleménye mint nekem. Hol lenne abban a kihívás? :)

A párom szülei nagyon veszekedősek, ezért ő a kapcsolatunk elején inkább el akarta tussolni a konfliktusokat, hosszú és nehéz munka eredménye volt, mire sikerült őt ebből kinevelni.

Tudomásul kell venni, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet nyugodtan, higgadt fejjel megbeszélni. Anyagiakat, meg hasonlókat persze. Azt nem is szabad másképpen. De amikor az ember az érzelmeiről nyugodtan beszél, ott vagy két napot hagyták előtte pihenni, vagy nem is igazán gondolja komolyan, amit mondd.

Hosszúra sikerült, szóval összefoglalom :)

Minden kapcsolatban kell lennie néha komoly veszekedésnek, csak ezáltal érhető el, hogy a konfliktusok valóban kezelve legyenek, és amúgy teljes legyen a harmónia a pár között.