Miért kezd elfogadottá válni, hogy az apuka, minden komoly indok nélkül, csak mert megunta a párját, keres egy új nőt, és otthagyja a családját?

"Egy apának végsőkig ki kellene tartani a családja mellett"

Ez azért teljesülni szokott. Lehet, hogy a kérdező szerint a férfiak csak azért lépnek le a nő és gyerek mellől, mert új nő kell nekik, de nem ez az általános helyzet.

Nálunk nagyon korán jött a gyerek, még nem is ismertük egymást igazán. Ha már becsúszott, akkor megtartottuk, hiszen még nem ismertük ki egymás árnyoldalát. Összeköltöztünk, felépítettük az egész anyagi oldalát, a baba megszületett, rendben nevelgettük 3-4 évig. Közben szépen lassan elmúlt a lángolás, és egyre többet veszekedtünk. Mindketten sokat hibáztunk, de mindig sikerült megbeszélni. Egy idő után viszont elkezdett zsarolni, hogy ha nem teszek így vagy úgy, akkor elveszi tőlem örökre a gyereket, elköltöznek jó messzire, sosem láthatom. Először még csak 1-2 ilyen alkalom volt, de aztán már mindenért veszekedett, és mindenre az volt az első reakció, hogy majd sosem látom többet a gyerekem. Szép lassan épített le, és formált a saját ízlése szerint, mert nála volt az ütőkártya. Meggyűlöltem ezért, mert a fiamat nagyon szeretem, és vele zsarolni a világ legundorítóbb dolga volt. Végül már tudtam, hogy vagy kilépek ebből, vagy egész életemben ez fog menni. Egy veszekedés alkalmával(nem kellett sokat várni) hívtam a blöffjét, és kiadtam az útját. Meg volt döbbenve, és addig sosem hallott mocskolódást kaptam tőle: tudtam, hogy jól teszem amit teszek.

Szerintem sokkal rosszabb a gyereknek, ha két veszekedő, egymást gyűlölő szülővel él együtt. Én önző módon nem akartam egy életet leélni ilyen emberrel, mert tönkretett volna, és a gyerekem is, ha azt látja, hogy mit művelnek egymással a szülők.

És hogy mennyire nem másik nő miatt, azt az mutatja, hogy 2 évig utána képtelen voltam összehozni egy kapcsolatot, annyira kiábrándultam a nőkből.

Én is ismerek olyan férfit aki cslja a feleségét,de nem mer elválni,mert fél h. a gyerei ellen úszítja,de ismerek olyat is aki a 3-ból 2-t az apa nevel, egyet az anya és mégis egy csomo gyerektartást követel az anya.

szerintem ha a szülőknek gondjuk van azt nem szabad a gyerekre ráhárítani.Viszont tény h. akinek az exe nem szereti a gyerekét,azt könnyű lesz megutálni, hisz egy gyereknek mindkét szülőre szüksége van.A kolléganőm volt férje pl. uszítja a gyerekeket az anyjuk ellen,pedig anya neveli őket, a pasi meg többre tartja a barátnőjét mint a gyerekeit.

Sajnos én fordított helyzetben voltam.

Keresztanyám itt hagyott minket,egy másik férfi helyett.

A lánya,és a férje egyedül maradtak.Rengetegszer megcsalta

kereszt apumat.És sok nőt ismerek aki még a gyerekét is elhagyta egy f.sz miatt.

Undorító.

Azért az élet nem fekete és fehér ennél egy kicsit árnyaltabb. Szerintem inkább olyasmi gond lehet, h ma már valahogy nem szívesen állnak ki egymás mellett az emberek és itt nem csak a házaságokról beszélek. Nagyanyáink korában is előfordultak ilyesmi dolgok. Hullámvölgy volt akkor is, persze a mai világ nem túl kedvező és igencsak meg kell küzdeni mindenért akárcsak a kapcsolatokért is.Én hiányolom a kitartást a probléma megoldást. Lehet h otthon van egy házsártos anyu és kikandikálni jobb, szebb, érdekesebb, de hosszútávon tényleg olyan hibátlan az új barátnő v esetenként új udvarló?

Aki azt írja h ő rögtön így meg úgy az nincs benne az adott szituban... Jelezném én megtettem kiléptem egy rossz házasságból hasonló probléma miatt, de ez nem olyan egyszerű lépés pláne ha van már gyerek.

Nem csak az apát kellene hibáztatnod.

Olyan kiállhatatlan, zsörtölődő, mosolytalan, undok, urakodó nők vannak, hogy sajnálom a párjukat.

Szerintük a férfi hallgasson, mert a nő a gyermeke anyja, és neki tisztelet jár. Bármit tesz, bármit mond, bárhogyan viselkedik, ő egy anya, egy feleség, úgyhogy ezt el kell tűrni. Ha a férfi tűr, akkor kikészül, ha elválik, akkor meg kapja az ilyen véleményeket, mint amit a kérdésben leírtál. "Szemét alak, elhagyta a családját."

Közben meg lehet, hogy pokol volt az élete.

Miért ne lehetne boldog egy férfi máshol? Csak azért mert családapa?

Unalmas már kicsit ez a sok "szegény elhagyott nők" szöveg.

Vannak tényleg bunkó és hűtlen férfiak, de a férfiak többségében érző emberek, nem családot szétdúló állatok, és ők is szeretetre, elfogadásra, kedvességre, megértésre vágynak.

Kedves kérdező, az érzelmek múlandóak lehetnek. Aki párkapcsolatba lép az ezt tudja és vállalja. Ha az érzelmek elmúlnak akkor nincs értelme együtt maradni, mert nem az őskorban élünk! Akkor az már csak szenvedés, LEGFŐKÉPPEN a gyereknek (és nem tudom te hogy vagy vele de felteszem nem tapasztaltad amiről beszélek, én viszont igen, és sokan mások is)! Mert rajta csattan minden.

Te úgy állítod be az egészet, mintha az anyák mindig tökéletesek és ártatlanok lennének, és hogy van bármi mentség is arra, hogy egyesek a válás után uszítják a gyereket stb! NEM, erre nincs semmi mentség, ilyen NEM lehet csinálni józan eszű embernek! Ugyan már, a világon mindenkivel szakítottak már, ez nem egy halálos betegség. Aki ennyit nem tud feldolgozni az életképtelen...