Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit kellene tennem? Érzem, hogy nem komoly még.
Párommal külön vagyunk egy hónapja egy 1 hónapos baba és egy kislány maradt egyedül velem. De fogalmam sincs mit csináljak. Egyik nap gyűlölöm a páromat,és gonosz vagyok vele,mert nem akarom neki azt a kényelmet megadni,hogy vasárnapi pár órás apuka legyen. Máskor pedig tök normális vagyok vele,próbálok neki segíteni ahol tudok,de attól félek,hogy ezzel az ő helyzetét könnyítem és így esze ágába se lesz esetleg visszajönni hozzám. Tudom már egy ideje külön vagyunk mégis azt érzem hogy ez még nem komoly,hogy ebből még lehet békülés. Nem kellene ennyire hozzá ragaszkodnom,de szeretem nagyon. Sajnos azt sem tudom ebbe a helyzetbe a gyerekeknek mi lenne jó igazán,tapasztalatlan vagyok,nagyon. Egész nap azon töröm a fejem hogy mit hogy kellene csinálni,hogy mindenkinek jó legyen. Valaki volt már hasonló helyzetbe? Egyáltalán így kívülállóként mit javasoltok?
Köszönöm mindenki válaszát,ha negatív ha pozitív :)
Hozzáteszem,hogy ebből az érzelmi ingadozásomból" a lányom nem lát semmit... Előtte erős vagyok,és az apjával is akkor beszélek ha ő oviba van...
Kedves első mit értesz ezalatt?
Én szivesen segítek, házassági tanácsadó vagyok, aki amúgy anyuka szintén. Ehhez több információ szükséges, amit nem biztos, hogy itt szeretnél megosztani.
Dorothy
Én a helyedben a gyerek miatt tartanám a kapcsolatot. Én apa nélül nőtem fel, első perctől kezdve, és nagyon féloldalas vagyok, érzem, önbizalomhiányos és düh is van bennem hogy miért történt így.
Ha az apa látja, hogy normálisan meg lehet veled beszélni dolgokat, akkor ő is változtatni fog. Tudom, most sértet vagy, ezt félre kell tenni, mert rossz neked is a gyereknek és az apa csak igy jöhet vissza. Ha nem jön akkor nem egy komolyember.35/N
"Hozzáteszem,hogy ebből az érzelmi ingadozásomból" a lányom nem lát semmit... Előtte erős vagyok,és az apjával is akkor beszélek ha ő oviba van..."
Na ez az, amit soha ne gondolj. A lányod PONTOSAN érzi, mi a helyzet.
Hogy mit kéne csinálnod?
Én leülnék a párommal, és megmondanám neki, hogy szeretem és vele akarom folytatni. Ennyi.
Azt hiszed, a gyerekek nem érzik az ilyesmit? Dehogynem... Egy szót sem kell szólnod.
Amúgy meg: ha tényleg szereted a férjedet, akkor ne a helyzetét próbáld nehezíteni vagy éppen könnyíteni, hanem próbáld meg visszaszerezni, vagy legalább megbeszélni vele, mik a kilátások.
Segíteni meg annyit segíts, amennyire önzetlenül (semmit nem várva cserébe) képes vagy.
Régen rossz viszont, ha a párodból kényelmi okok miatt lesz vasárnapi apuka.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!