Bevállalnád a párod problémás gyerekének nevelését a tiéd mellé?

Én szeritem is pozitív, hogy felvállalod, hogy önző vagy és más gyerekét (még ha az a tulajdon párodé is) nem vállalod be. De szerintem a te gyereked ettől még nem fog jobb példát látni. Azt fogja megtanulni ebből a viselkedésedből, hogy önzőnek kell lenni és a tesómat utálni kell, mert rossz. Nem fogja megtanulni, hogy az éremnek két oldala van, nem fogja megtanulni, hogy nem minden fekete és fehér, nem lesz toleráns és, ami a legfontosabb nem lesz testvére. Mert TE nem fogod lehetővé tenni, hogy kialakuljon közöttük egy jó testvéri viszony. Azzal, hogy hetente egy napot ott van és te valószínüleg végig üvöltötöd, vagy végig türelmetlenkeded vagy végig idegeskeded ezt a napot sem tesz jót sem a gyerekek viszonyának, sem a ti viszonyotoknak a férjeddel, és legfőképp nem az idősebb gyereknek.

Én nagyon sajnálom az ilyen gyerekeket,mert a viselkedésükről tényleg nem ők tehetnek, hanem az önző felnőttek körülöttük.

Nézd kérdező, ennek a gyereknek a lelki fejlődése már nem csak az anyja és az apja dolga, mert ebben már te is benne vagy azzal, hogy szültél egy testvért neki. És te sem vagy különb az anyjánál és az apjánál, akik elrontották a nevelését, mert te is teszel rá jó nagy lapátokkal extra adagokat. Azzal, hogy nem vállalod be amúgy a saját helyzeteden sem könnyítesz, mert ettől a kapcsolatototok nem lesz jobb, a gyerek viselkedése nem fog javulni és a te fiad ugyanúgy fogja látni a rossz példát.

Erről a helyzetről ti hárman szülők tehettek, nem foghatod arra, hogy hát nem tudtam... mert azt tudtad, hogy van a párodnak egy gyereke. Ha ezt tudod, akkor bizony minden lehetőséggel számolni kell, nem pedig szőnyeg alá söpörni, hogy á, ilyen úgysem lesz.

Szóval szerintem azzal, hogy leszögezed, hogy nem akarsz rosszat a gyerekednek, még nem biztos, hogy tényleg jót is teszel. Ne vedd fel megint az ellenzőt, mint az elején, amikor tulajdonképpen nem vettél tudomást a másik gyerekről. Ott van és nem azzal fogod megoldani a problémát hosszútávon, hogy a szőnyeg alá söpröd.

Bár egyet nem írtál. A magatokhoz vételre miért kerülne sor. Ez csak elvi kérdés, esetleg gondatlan szülő, fenyegető nevelőotthon, elhalálozás stb. Hiszen ez sem mindegy.

Ne foglalkozz a sok megkeseredett, elvált, depressziós anyukával, akik itt írogatnak!

Na kérem... Most ki is az önző?

Az, aki még a saját gyerekét sem tudja tisztességesen felnevelni, vagy az, aki mindent megtesz, hogy legalább a saját gyermeke békében és nyugalomban nőjön fel.

Együtt érzek veled. Ez valóban nehéz helyzet.

Kedves utolsó? Szerinted a gyerek békében és nyugalomba fog felnőni? Most őszintén?

Ennyire naív te sem lehetsz!

Hosszú távon derül ki minden!

Az elkallódott gyereknek, ha szerencséje lesz, segít majd valaki. Ha segít, akkor fel fog nőni, s letisztulnak majd az emberi viszonyok, és akkor tudni fogja, ki önzősködött vele gyerekkorában. Ha nem, akkor rosszabb a helyzet. Ha végleg elkallódik, akkor meg lehet gondolkodni, (és vádaskodni) ki vagy kik okolhatók az elcsúszott életért.

A jólnevelt gyerek, pedig sokkal később fog rájönni ki mondott igazat és hazudott neki (un. saját érdekében...). Neki nehezebb lesz tisztán látni, később érik majd a "pofonok". De valószínűleg ő is rá fog jönni.

Itt emberi morálról van szó, nem pedig gyereknevelésről. Ennyi.

Nézd, nem vagyunk ott, és biztos meg van az okod amiért nem akarod hogy a gyerek állandóan ott legyen. Én megértelek. Amellett egy 11 éves gyerek nem látja át a tetteit, adott esetben fizikailag is veszélyes lehet a kisebb gyerekre a sok ökörködésével. még ha nem akarttal teszi akkor is így van. És igen, a te feladatod nyugodt körülményeket biztosítani a saját gyerekednek. Ez a helyzet. Ha a tesó veszélyes, akkor nem szabad oda venni. Persze, ezért a párod a hibás, de ez már az ő sara. És nem értek egyet azokkal akik azt mondják, hogy így vállaltad be a pasit, mert nem volt szó arról 6 éve hogy egy anyja által félre nevelt gyereket neked kell elviselned és folyton attól rettegned hogy mikkor mit fog csinálni és a sarkában lenni nehogy a másik gyerek fejre essen vagy bármi.

Mondjuk egy próbát azért tehetnél, ha nagyon muszáj. Pár napra ha odajön, talán kiderül hogy változik-e a dolog. Ha nem változik, akkor legalább magadat is megnyugtatod, hogy nem ment.

Vesződjön vele az, aki félrenevelte.

Ne már a kérdezőnek kelljen szenvednie más balf.szsága miatt.

Én a kérdező helyében amint költözik a gyerek, lépnék is le.

Ja, és ez így átverés, mert ő nem ezt a lovat vette meg (nem tudta előre a dolgot).