Nem egymást kerestük. Válnom kellene? De hogy?

#10:

Erre mondják azt hogy nem fáj még eléggé... mármint a feleségednek.

Mert akinek már annyira elege van az arra fog törekedni hogy minél előbb kikerüljön abból a számára rossz helyzetből amiben van.

De a nejed azért válogat, azért nem működik együtt veled mert még így is megvan az a megszokott kényelme amin nem akar változtatni. Nem fáj neki eléggé. Tehát a saját egója vezérli.

Nálatok egyébként jó a helyzet mert lenne hová mennetek, de ugye az egoharcok miatt nem léptek. Mert nem fáj még eléggé. Mert akinek nagyon fáj az menekül és hátra se néz.

Azt nem lehetne kivitelezni hogy a tulajdonviszonyok megmaradjanak de te mennél a lakásba ő meg maradna a házadban?

Írni kellene válás után erről szerződést, kb ő bérelné tőled a házat (ha az 100 %-ban a te tulajdonod).

Bár nem tudom a lakás kinek a tulajdona?

Mindenről meg lehetne egyezni csak akarni kell (ez azért jó sok embernek sikerülni szokott lásd: válási statisztika)!

Nektek az a bajotok hogy túl jól éltek, van miből válogatni, van min vitatkozni. Mit szóljanak azok akiknek nincs két lakásuk és mégis megoldják (szüleikhez mennek)?

"mi a helyzet akkor, ha pl az egyik fel keptelen normalis parkapcsolatra (legyek en a pelda kedveert) es a gyerekeink felidoben ugyanazt a xart latjak, mint most, csak nem anyatol es apatol, hanem apatol es az uj csajatol?"

Ha a szülő új kapcsolatot létesít miután elvált, és az a kapcsolat is befuccsolt (van ilyen) akkor a gyerek ezeknek a folyamatoknak a része lesz, de úgy hogy menet közben a szülő elmagyarázza neki hogy mit miért csinált.

Ha a gyerek folyamatában látja hogy pl: az apja megpróbálta megmenteni a házasságát de nem sikerült, utána megpróbált új kapcsolatot kialakítani valaki mással de az sem sikerült, akkor ha ezt normálisan teszi az apa, eljár pl párterápiára vagy pszichológushoz, közben elbeszélget ilyen dolgokról a gyerekkel (korának megfelelően), akkor annyit szűr le ebből felnőtt korára a gyerek, hogy igen, apa megpróbált minden tőle telhetőt, de ő ilyen peches, vagy rosszul választ párt stb.

Az a lényeg hogy a gyerek azt lássa, hogy a szülő próbál jó irányba változtatni, megvan benne az akarat arra hogy jobb legyen az élete, boldogabb, kiegyensúlyozottabb legyen, de úgy hogy közben a gyerekeit nem hanyagolja el.

Olyan ember nincs akinek mindig minden sikerül az életben, de legalább törekedni kell rá, és ezt a példát kell a gyereknek mutatni, erre kell nevelni. Persze nem úgy hogy apa és anya ócsárolják egymást a másik háta mögött, hanem örülnek ha a másik boldog lesz egy új ember oldalán (persze csak a válás után).