Megcsalt nők, hogyan dolgoztátok fel ezt a traumát? Hogy legyek túl rajta, hogy verjem ki a fejemből azt, hogy elárult, megcsalt a férjem?

Kedves Kérdező! Ha rájössz, hogy hogyan, áruld el nekem is!

A történetem ugyan az, mint a tiéd. Sok év házasság után megcsalt, megalázott az én "mintaférjem". Valóban mintaférj volt, legalábbis egy külső szemlélőnek. Mindenki irigyelte tőlem, hogy az én férjem milyen rendes ( :D), hisz a környezetünkben már minden házasság felbomlott, de mi még 15 év után is annyira jól megvagyunk. A titok az volt, hogy eltűrtem neki a kis hülye, piti idegesítő dolgait. Ami miatt persze lassan kiszerettem belőle. Nem beszélve arról, hogy a sex sem volt jó vele már, csak kötelességből tettem. Hiába kértem évekig, hogy változtasson ezen és ezen (leültem, elmondtam neki, hogy ez nekem így nem jó, és mi lenne helyette a jó )nem érdekelte.

Aztán mégis ő csalt meg, és a legdurvább módon megalázott. Pl. a közös lakásba hozta fel a ribijét, az én ágyamba hemperegtek, mikor nem voltunk itthon a gyerekekkel. Olyan kép fogadott, amit soha nem felejtek el: tangabugyik, illatgyertyák mindenféle sex orgia cuccok szanaszét a lakásomban!

Elváltam, de nem tudok túllépni rajta. Ennek fél éve. Düh van bennem, hatalmas düh. Hogy tudta ezt megtenni velem?

Nem csak érzelmileg, hanem anyagilag is a padlóra tett. A válás lezajlása alatt én költöztem el albérletbe (mert ő nem volt hajlandó, hiszen hova vitte volna máshova a ribijét?) Úgy hagyta itt a lakást, hogy 1 ft rezsit nem fizetett ki. Több 100e- ft-os hátralékkal, amit én nyögök a gyerekekkel. Évekbe telik, mire utolérem magam. A pénzem arra is kevés, hogy a lakás részletet, rezsit, gyerekek igényeit rendezzem, erre még utána is fizethetek. Magyarul én fizetem, a gyerekeimtől veszem el azt a pénzt, amit ő elszórakozott a lotyójával.

Most mondja nekem valaki azt, hogy "ne neveljem a gyerekeket az apjuk ellen!" Elég ha elmondom a tényeket: fiam, azért nem kapsz új kabátot, mert apád elmaradt villanyszámláját kell fizetni, nehogy kikapcsolják a villanyt.

Nem tudom mikor leszek túl rajta, az iránta való érzett dühömön, de már nem is a megcsalás fáj, hanem az, hogy tudatosan tett tönkre, mind anyagilag, mind érzelmileg. Nem érdemeltem ezt meg. Oly sok mindenről lemondtam miatta, a család miatt. Pl, csak akkor vettem új cipőt, ha az előző már tönkrement, kozmetikust sem láttam még belülről, úgy mint más normális nő. Ez lett az ára a lemondásomnak. A mostani eszemmel semmiről nem mondanák le, és nagy ívbe lexarnám az ő igényeit, akkor tuti becsült volna.

"ribi"!

Miert nem a csaladotokban ment valakihez, akitol segitseget kerhetett volna, pl. a Szuleitek, vagy a baratok kozul valaki, Akit felker, hogy beszeljenek Veled, mert problematok van!

Valoban eleg gerinctelen es ezt most Neked kell eldontened, hogyan tovabb.

Mennyire szereted es mennyire bizol benne ezek utan.

En vennek 1 doboz nyugtato teat, s kozben azon dolgoznek, hogy kiiktassam az eletembol,

tapasztalatbol beszelek, mivel az erzelmek teren nem nagyon lehet alkudozni, ez nem "bolha" piac!

Megbocsátottam ÉS kitettem, azon nyomban. Nincs különbség megcsalás és megcsalás között. Nem lehet úgy leélni egy életet, hogy folyton azon rettegsz, mikor teszi meg újra, mikor lép le véglegesen, és ha késik 5 percet, vajon hol van.

Megbocsátani meg lehet és meg is kell, elfelejteni a dolgot nem. Számomra a párkapcsolat pár-kapcsolat. Ha más kell neki, menjen. Én nem hiszek abban, hogy "elvesztette a fejét" meg hogy nem volt érzelmi kötődés. A hűség DÖNTÉS kérdése, és ő másképp döntött.

És abban sem hiszek, hogy "megváltozik". Ne változzon meg. A szeretet azt jelenti, hogy vagy olyannak szereted, amilyen, és nem akarod, hogy megváltozzon, vagy nem szereted. Nincs "de". Viszont nem muszáj hűtlenül is szeretni. De nézhetjük a másik oldalról is: ha szeretsz valakit, úgy szereted, ahogy NEKI jó, az, hogy te csak "jót akarsz", nem elég. Ez esetben ő nem úgy szeretett téged, ahogy neked jó, tehát nem igazán van mi után sírni.

Módszer? Az együtt töltött időből próbáld a szép emlékeket megőrizni, és tudatosítani magadban, hogy ő a múlt (amit nem lehet, és nem is kell kitörölni és elfelejteni! menekülni előle meg végképp nem, úgysem sikerül), a múltad hozzád tartozik, viszont lesz még jövő is. És erre a jövőre kell koncentrálni a mostani "gyász" után.

Szerintem a Kérdező nem arra kíváncsi, hogy hogyan lehetne ezt megbeszélni, helyretenni, megbocsájtani hanem hogy tudná magában ezt lezárni, és új életet kezdeni. Ez az ami nehéz, számomra is.

Néha arra gondolok, ha egyszer elém állna, és bocsánatot kérne, mindenért...talán elég lenne a lelki békémhez. Nem tudom, talán. Valamiért reménykedem benne, hogy egyszer megteszi, ha nem most, akkor évek múlva.

8:31 voltam

Ui. a "ribihez"

1. Egy kapcsolatért 2 ember felelős (pár-kapcsolat), nem egyik, nem másik, és nem egy harmadik. Tehát nem ribi, de nem is te kergetted oda a férjedet, az ő lába IS benne volt, hogy ment, de kár lenne tagadni a te felelősségedet is - ne haragudj meg ezért. Ha másban nem is érzed magad felelősnek, TE választottad ezt a "gerinctelen férget", senki nem kényszerített...

2. Egyet se félj, előbb-utóbb a "ribi" is megtapasztalja, hogy a férjed milyen könnyen más karjaiba kergethető. :)

Szakítottam, amint iderült a dolog. Persze nagyon fájt, hogy így átvertek, de aztán mindkét széplélek (mármint a volt párom és a szeretője) megkapta a magáét az élettől, és ez valamelyest megnyugtatott.

Egy megcsalást sosem tudtam és nem is tudnék megbocsátani. Ha vlaki valakit megcsal, azt azt jelenti, hogy nem tiszteli annyira, hogy elé álljon, és kijelentse, hogy "már nem szeretlek/köztünk nem működik a dolog", és szépen szakítson. A megcsalókat és a tudatos szeretőket az egyik legmocskosabb fajtának tartom a világon.

08:45

Visszacsalni?

Minek es meddig? Miert kellene 1 nonek mindig megalazoan viselkednie?

En pl. elvalltam, mivel nagyon sokat dolgoztam, tobb mellekfogl. volt, s a parom kozben "sexelt" ott, ahol tudott, s volt 1 gyermekem.

Nem birtam feldolgozni azt a megalazast, mivel megalazott es kihasznalt, de erzelmileg viselt meg a legjobban,

mert ugy jartam, keltem, mint Akinek a szivet kiteptek,

hiaba kert bocsonatott, mert nem tudtam, de nemis akartam megbocsajtani, igy elvalltam!

Tobb evig eltem egyedul es neveltem a lanyomat, mig megnyugodtam, es sikerult ujra kezdenem.

Az elozo parom most sem el hazassagban, mivel meg nem talalta meg azt az embert, Aki ezt a fajta tulajdonsagat eltudja viselni,

viszont tobb neje is volt, es tobb gyermeke is van!

En orulok, hogy annak idejen igy dontottem, es boldog hazassagban elek.

Nem egyszeru ez az idoszak, affele "gyaszmunka", de csak

egyet tehetsz, hogy "eltemeted" a multat, s elindulsz 1

uj ut fele, a legfontosabb, hogy nyugodjal meg, es legyen

onbizalmad es akaratod es kitartasod!

Ne keseredj el, de legy okos!

Szia,

saját tapasztalat nincs, de a környezetemben azt tapasztalomn van aki megbocsátott és ma boldog, van aki elvált és boldogtalan, miközben a férje kb. 15 éve él vígan a 'ribivel'.

Mondjuk a megfogalmazásodból nekem az tünik ki, hogy egyébként sem szereted, szeretted már a megcsaástól függetlenül, akkor viszont kár erőltetni a dolog ez éppen egy jó ürügy a válásra.