El akarok válni, de nem látom a kiutat, mit csináljak?

Az, hogy nem vallja be, hogy szeret-e, vagy sem, az a tettein és érződhet, tehát ezt nem kell kimondania. Ki kezdi a veszekedést, és a tettlegességet? Milyennek látnád a helyzetet, ha egyedül folytatnád? Biztosítani tudnád a gyerekeknek a szükséges dolgokat

Párterápián, mediáción, pszichológuson gondolkodtál-e már? Ha nem akarod ide írni a választ, jöhet privátba is.

Elmész szépen egy ügyvédhez, és megkérdezed mik az esélyeid, lehetőségeid.

A tettlegességre meg nem mentség az, hogy nő vagy. Te sem tehetsz meg ilyet senkivel szemben sem csak azért, mert nőnek születtél. Erre nincs mentsége senkinek, kivéve ha önvédelemről van szó.

Ha van munkád, van hová menned, tudsz egy albérletet fizetni, és normális értékrended van, akkor a gyerekek veled maradnak.

Ķèrdés: van-e munkád, vagy csak otthon ülsz a sült galambra várva?

"fajult már tettlegességig is, és szerinte rendben van, ha én lökök rajta egyet akkor ő is. Szerintem nem, mert férfi és mások az erőviszonyok."

Ez amúgy nettó hülyeség. Neked miért lenne jogod lökdösni/megütni mást? Elárulom: csak azért, mert p.nád van, amin kipottyantottál néhány kölyköt, nem teheted meg azt, hogy bárkit is lökdösöl/megütsz. Ha nem bírtok együtt élni, válj el, és tartsd fenn magad.

A bíróságon meg majd eldöntik, ki tudja a gyerkeket jobban ellátni, ha ti nem tudjátok.

De ezek csak fenyegetőzések, semmi közük a valósághoz.

A valóság az, hogy ha eladjátok a házat, az ára feleződik és mindketten tudtok belőle venni egyet magatoknak, ő pedig a jövedelme 40%-át kell fizesse a gyerekeknek havonta.

Ebben semmi kilátástalan nincs.

Sőt, ha csütörtökön beadod a válást, AZON A NAPON MÁR ketté van válva a vagyon.