Néhány nőnek hogyan lehet akkora hatalmas szerencséje hogy milliomos férfit talál míg a többi nő kénytelen megelégedni az átlagossal? Igazságtalan az élet, hiszen “ egyeseknek a hatemeletes torta jut míg másoknak csak a kristálycukor”?

Hány éves vagy, hogy most tűnt fel, hogy az élet nem igazságos?

Ez már csak így van. Vagy keseregsz rajta, vagy megpróbálod kihozni belőle a legjobbat.

És mi van akkor? Én nem mások életével foglalkozom, hanem a sajátommal.

Én is lehetnék azokra a lányokra irigy, akiknek él az anyukájuk, én elveszítettem őt 25 évesen. Sőt az is vagyok. De nem kattog ezen az agyam. Inkább elvagyok a saját életemmel.

Ez csak feltűnt vagy kifejezetten zavar, hogy nekik milliomos a pasijuk?

Mert ha igen, akkor neked csak a külsőségek számítanak.

Ugyanúgy mint nekik.

A kérdés inkább az, hogy miért nem csinálod úgy a dolgaid, hogy ne a pasi pénzén élhess luxuséletet hanem a saját keresetedből finanszírozd azt?

A tanulás - munka pedig már büdös? Tudjuk, a gonosz sors nem volt veled kegyes, blablabla.

Az ilyen nőket soha nem értettem...

Ha luxus életet akarsz akkor tegyél érte bzdmeg. Dolgozzál, fejlődjél, találj ki valami formabontót, fektess energiát valamibe. Egyszerűen felfogni nem tudom, hogy hogy lehet valaki ennyire buta mint a föld. Ha luxusozni akarsz akkor tegyél le valamit az asztalra ne pedig azt szidd, aki elért valamit.