Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Más is érzett már így?

Figyelt kérdés
Elmúltam 30, eddig csak viszonzatlan szerelmeim voltak, és baráti kapcsolataim. Sehol egy randi sem sikerült. Ugyanakkor több év múltán is néha "utánanézek" a régi havercsajoknak akivel nem alakulhatott több, és azt gondolom, hogy jó, hogy így alakult. Hogy számukra jobb. Sokkal jobb életük van, több pénzük, tartalmasabb életük a mostani párjukkal, mint amilyen mellettem valaha lehetett volna. Jobb nekik , hogy nem mellettem vannak. Mellettem viszont továbbra sincs senki. Más is érzett már hasonlót?

2019. márc. 13. 21:32
 1/5 anonim ***** válasza:

Buta vagy. Önértékelési gondjaid vannak.

Kezd el becsülni magad , mert nem.lesz rz így jó. Ha jól fogod érezni magad a bőrödben biztos vagyok benne megváltozik ez az érzés.


Olyan párt keress magadnak aki hasonló életet él. Pl ha te nem vagy az a kimozdulós akkor ilyen társat keress és mondd is el neki az elején. Így tudni fogja mire számítson. Valószínű eddig nem találkoztál hozzádillővel. Vagy túl magasra raktad a lécet olyan akartál lenni amilyen nem vagy.

Barátkozz meg önmagaddal szerintem :)

2019. márc. 13. 21:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
55%

"Egyik este Churchill és felesége elhatározta, hogy tesznek egy sétát Londonban. Ahogyan haladtak az utcákon, egyszer egy utcaseprő odalépett hozzájuk, de nem a miniszterelnököt szólította meg, hanem annak feleségét.

Clementine és az utcaseprő pár percig, jókedvűen beszélgetett. Azután Churchill kíváncsian érdeklődött, hogy miről esett szó kettejük között. A nő azt felelte, hogy ebbe a férfiba volt szerelmes fiatal lány korába.

– Látod, drágám! Milyen jól tetted, hogy nem hozzá mentél feleségül, hiszen most egy utcaseprő lenne a férjed.

Clementine szigorúan Churchillre nézett, majd így válaszolt.

– Nem, édesem. Ha hozzá mentem volna feleségül, akkor belőle lett volna miniszterelnök!"


(Ha nem lenne világos, te vagy az utcaseprő.)

2019. márc. 13. 22:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
Magad ellensége vagy! Nincs pozitív hited! Hagyd ezt a negatív gondolkodást, kezdj bele új dolgokba, amik felpörgetnek!
2019. márc. 13. 23:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

Nagyon érdekes kérdést tettél fel. Neked legalább voltak randijaid a neked tetsző lányokkal, és még fiatalabb is vagy nálam. Bár tudom, hogy ez nem vigasztal.

Én, akinek tudom a nevét és nem korlátozza a tevékenységét meg az adatait a Facebookon nem ismerősök számára, én is rájuk szoktam néha keresni. Akinél látom, hogy párja van, bennem is átsuhannak ilyen érzések.

Viszont én nem nyugtázom ezt ennyivel, hanem arra is gondolok, hogy bárcsak elhagynák őket. Érdekes, hogy milyen érzéseket, indulatokat vált ki ez az emberből, pedig én ezekkel a lányokkal nagyrészt még csak nem is beszélgettem.

2019. márc. 14. 07:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:
Igen érzek így, magamra ismertem. Barátnőm sosem volt de még csak randi sem, barátaim pedig évek óta nincsenek. Pár éve az egyik lány osztálytársammal barátok lettünk, ha ő nem kezdeményez, akkor nincs semmi. Én szerettem volna, nagyon szimpatikus volt, mégsem ment az ismerkedés. Az egyik óra kapcsán írt, így kezdtünk el beszélgetni. Jól elvoltunk, sűrűn találkoztunk, szerveztünk néhány közös programot. Közben neki több barátja volt, én mindvégig egyedül voltam. Később megromlott a viszony, hosszú szünet után még találkoztunk egyszer, de az már messze nem volt az igazi, nem volt olyan, mint korábban. Látva a sok kapcsolatát azt hittem sosem találja meg az igazit, ám mégis sikerült. Már pár éve megszületett a gyerek, élik a boldog, átlagos életüket. Néha rá szoktam keresni emberekre és ugyanezt látom, halad az életük, miközben én ugyanott tartok, ahol 10 vagy 20 éve, csak nem iskolába, hanem munkába járok, ahol feleannyit keresek mint a régi osztálytársak, ismerősök. Irigy vagyok azokra, akik tudják mit akarnak csinálni és meg is tudják valósítani, ezzel szemben én sosem tudtam merre tovább, arra mentem, amerre az élet sodort. Inkább már rá sem keresek senkire, mert csak felbosszantom magam. Egyszer végre valaha az életben átlagos akarok lenni, vágyakkal, ötletekkel, jobb kommunikációs képességgel, barátokkal, barátnővel, így le tudnék szokni, hogy folyton másokhoz mérjem önmagam. Csak amíg a legutolsó mocskos, senkiházi, büdös, igénytelen ember is össze tud magának hozni egy kapcsolatot és boldogabb élete van, mint nekem, addig nem tudom nem észrevenni mások életében azt, ami az enyémből hiányzik.
2019. márc. 14. 22:06
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!