Érzett már így valaki?

A Sors?

Hát az meg mi a szar?

Ha ezt így leírod, és azt mondod nem lett belőle semmi, akkor annak biztos hogy nem a sors volt az oka, hanem valami hanem valami sokkal racionálisabb ok.

Az embereket nem az élet,a sors vagy az isten választja el egymástól..ez hülyeség.

Embert csakis ember hagyhat el!

23/F

Volt.... Igen. Nem is jöttünk össze. Nem is alakult semmi, mert nem akartam megcsalni az akkori barátomat.

De jó nagy marha voltam, mert ő simán félrelépett és ez csak hónapokkal később derült ki, az is csak azért mert a csaj ráijesztett, hogy megvár és elmond mindent ... viszont nem bántam meg, hogy így alakult, mert jött egy másik egyén nem sokkal rá, aki még ma is a párom :)

De nem bírom az ilyen ömlengős magyarázatokat, hogy jaj és jött a párom...

Közben meg azt írja két sorral feljebb, hogy jó nagy marha volt.

Honnan veszed, hogy az a valaki nem lenne 100x jobb mint a mostani párod?

Nem ismered az egész történetet, leírni meg nem fogom :)

Nyilván mindenkitől van jobb, az, hogy én most így gondolom az meg már nem ide tartozik.

Ez részedről nem más, csak szókiforgatás.

És hol van a te bölcsességed, mert ezek szerint egy félrekúrós majom miatt elszalasztottál egy olyan lehetőséget, ami lehet, az életben egyszer jön el.

Sehol...

6-os. Igen. Elszalasztottam. De annak így kellett lennie. Mert az a srác sem várt volna rám, nem ő lett volna az igazi. (nyilván mert kiutazott külföldre és meg is szakadt a kapcsolat, még baráti szinten sem maradt semmi).

Akivel végül összejöttem, az a férjem lett és már gyerekeink vannak.

Totál akkor került a képbe, amikor nem számítottam rá és nem is vártam, hogy legyen valakim.

Ő szintén nem akart senkivel kapcsolatot, pedig lett volna lehetősége. Ezt így nem tudom leírni, ismeretlennek ez így nem jön át.

Én megléptem olyat a párom felé, amit senki másnál nem tettem volna meg, ő szintén soha senkiért nem tett volna még hasonlót sem. (ezt nem részletezem, mert akkor kb regény lenne).-

Teljesen egymásra hangolódtunk és mindketten tudtuk, hogy ez több lesz, mint egy "járás." Egyszerűen éreztük, hogy ez teljesen más, mint az eddigi kapcsolataink. Nem igazán tudom leírni ezt.

Az évek alatt rengeteg dolgot megéltünk..jót és nagyon rosszat is. Megtapasztaltuk, milyen, mikor majdnem elveszítjük egymást, neki egyszer egy komoly balesete volt, amiért 2 hónapig kórházban volt, sok idő volt míg felépült.

Nekem is volt egy fél éves kórházkitérőm.

De mindig egymás támaszai voltunk. Ez egyikünk részéről sem volt soha kérdés vagy nyűg.

És remélhetőleg jópár évig még boldogítjuk egymást.

Ebben semmi bölcsesség nem volt. És nem is a bölcsesség fejtegetése volt a cél.

A kérdésre válaszoltam, amit a kérdező feltett.

Ez még mindig közhelyes.

Nem vártál, hogy legyen valakid. Ez nem zárja ki, hogy egy félistennek kell lennie annak, aki letérít téged erről az útról.

Ez egy szimpla állapot, ebből az állapotból sok ember ki tud húzni sok embert, semmi extra.

Az meg, hogy egy baleset vagy kórházban töltött idő nem cincál szét egy kapcsolatot sem olyan nagy etwas.

Hogy a másik nem várt rád..., a másiknak voltak tervei, minek ácsingózzon egy olyasvalakire, aki kapcsolatban van és nem is szándékozik kilépni belőle annak ellenére, hogy érzik, nagyon egy hullámhosszon lennének.

Nem tudom mi van még a tarsolyodban, de amit leírtál, engem nem győzött meg arról, hogy te bölcs voltál és bölcsen választottál, és igen a bölcsesség itt a kérdés.

Egyszerűen volt egy hozzád nagyon passzoló valaki de akkor neked volt egy kapcsolatod aztán jött az üresjárat, nem volt senkid és akkor összeismerkedtél a mostani pároddal.

Ez egy teljesen szürke sztori, nem leszólás ez, csak tényszerűen így van. Nincs benne semmi extra, hacsak nem ugrottál elé, hogy megfogj egy golyót.