Mentális betegséggel lesz valaha barátnőm?

"Nem vélemény kérdése, hogy léteznek-e mentális betegségek, hanem egy tény, ezért vagytok lepontozva."

Amit te mentális betegségnek nevezel, az valójában a kényszeres gondolkodás szülte szenvedés, amit saját magadnak teremtesz.

A betegségekről azt gondoljuk, hogy mindig rajtunk kívülálló okokból keletkezik, és mi csak elszenvedői vagyunk, nem létrehozói. Amikor tehát betegségként hivatkozol a saját magad által teremtett szenvedésedre, akkor ezzel kibújsz a felelősség alól, és lehetetlenné teszed magad számára, hogy meglásd, hogy saját magadnak teremted a "betegséget", és nem csak az elszenvedője, de a teremtője is TE vagy. Így pedig elvágod magad elől a "gyógyulás" (vagy inkább felébredés) lehetőségét, mert identitást gyártasz az állapotodból.

Sokan azért szeretik magukat betegnek hinni, gondolni, mert ez ad nekik egy identitást. Sajnáltathatod magad, sajnálhatod magad. "Jajj szegény én, beteg vagyok..." Ez ad egyfajta megkönnyebbülést az egónak. Én pontosan tudom jól, hisz több évig voltam ebben az állapotban.

Csak nekem az önsajnáltatás mellé rendkívül romboló, negatív gondolatok is társultak, amely gondolatok folyton engem támadtak, folyton engem hibáztattak. Nem egyszer tettem kárt magamban. A végén már az őrület határán voltam.

Ha elmentem volna egy pszichológushoz, biztos vagyok benne, hogy az összes létező "mentális betegség" címkéjét rám aggatta volna.

Az az igazság, hogy amire nem figyelsz, az nem létezik. Minden fájdalom és szenvedés végső soron illúzió, mert minden probléma akkor keletkezik, amikor te létrehozod. Problémák nem léteznek. Vannak helyzetek, vannak szituációk, vannak dolgok, de azok nem problémák. Akkor válnak azzá, amikor te azzá teszed őket. Saját magunknak teremtjük a valóságunkat. Semmi se rossz, semmi se jó. Minden csak van. A világ se se nem ilyen, se nem olyan. Minden akkor válik valamilyenné, amikor te fejben valamilyenné teszed. Így te is akkor válsz beteggé, amikor azzá teszed magad.

#4 A lábtörés sem ér, hiszen nem arra használtad a lábad amire kellene...

Ja, hogy rázuhant egy munkagép? Minek tetted oda?

A mentális betegség igenis létező dolog.

# 12

Mint korábban említettem, a mentális betegségek abból erednek, hogy az ember az elméjét nem megfelelően, túl sokat használja, ráadásul azonosítja önmagát annak tartalmával. Tehát a "probléma" fő oka abban rejlik, hogy az elménkben, az egónkban keressük az identitásunkat. Amire nem figyelsz, az nem is létezik. Ha mindig a jelenben tartod a figyelmed, akkor az elméd tartalma és annak kóros állapotai nem is léteznek, mivel amire nem figyelsz, az nem is létezik.

A végső valósága annak, aki te vagy, aki megtapasztalja az elmédben létrejövő fájdalmakat, "betegségeket", "ő" teljesen független mindenféle körülménytől és állapottól. A tudatodról beszélek. Sose betegszik meg, sose hal meg, mindig teljes és örök.

Ha felhagysz azzal, hogy az elméddel és az elméd állapotaival azonosítsd magad, és tudatodra ébredsz, akkor az elméd állapota és az elméd tartalma onnantól kezdve nem fogja meghatározni az életed, mert felismered, hogy te valójában az elméd mögötti tudatosság vagy, aki megfigyeli azt, nem pedig az elméd.

Egyik ismerősömet elrabolta a saját anyja, túszként tartotta hogy az apját zsarolja. Nem bánt szeretettel a gyerekkel, csak egy értékes zsák krumpli volt. Még orvoshoz sem vitte, amitől egészségügyi problémái is kialakultak.

Milyen anya képes erre? A mentális beteg.

A gyerek tényleg rosszul használta az agyát, és emiatt vannak problémák a fejében? Nem hiszem.

#15

Ki vagy te, Dexter Clarke egy másik nickről? Ő szokott ilyen homályos, szónokias dumákat tolni az önmegváltásról meg az átlényegülésről.

Most függetlenül attól, hogy igazad van-e a mentális zavarok keletkezésével kapcsolatban, egy paranoid pszichózisban szenvedőnek te nem fogod megmagyarázni, hogy a valóságról alkotott képzetei nincsenek teljes átfedésben a tényleges valósággal. Ő már elveszítette a realitásérzékét, számára az igazság az, amit ő maga tudni vél; hogyan térhetne vissza „közénk”, ha azt sem tudja, hogy hol van az a „közénk”?

„Amire nem figyelsz, az nem is létezik.”

Abszolút. Ha mindenki figyelmen kívül hagyja a mentális betegségek létezésének a tényét, akkor a WHO a hülye. És ha én nem vagyok hajlandó tudomást venni rólad, akkor te sem létezel.