Jót tenne a társadalomnak, ha az állam, az önkormányzatok nőket utalnának ki a rászoruló, nagyon frusztrált és magányos férfiaknak?

"Illetve "kihívó" bámulásnak?"

Én megmondom: az, amikor olyan bámulja őket, aki nekik nem jön be.

"Illetve "kihívó" bámulásnak?"

Mondok egy példát, ami mindig nagyon bosszantott. Pl. én egy időben nagy biciklista voltam, és szerettem mindenféle helyeken biciklizni. Voltak olyan esetek, mikor vagy kicsit elfáradtam, vagy pedig nézelődni szerettem volna, csak úgy a környékben gyönyörködni, ez, amennyiben lakott területet jelentett (nem mindig), akkor többnyire magánházas területre vonatkozott. Ilyenkor szinte mindig előfordult, hogy a háztulajdonos pasas kint állt az utcán, a saját háza kapujában, hogy mi okból, arra a mai napig nem tudok rájönni, mert általában direkt úgy választom ki, hogy üres utcákon haladjak végig. És a tulajdonos általában úgy állt, hogy csak akkor lehetett észrevenni, amikor az ember már csak 2-3 háznyira volt attól, ahol kint állnak. És ilyenkor többször gusztáltak végig, mint ahányszor nem. (Pedig én MINDIG bő hosszúnadrág + uniszex póló kombinációban biciklizek.) Kb. olyan tekintettel, mintha én azért járnék oda, hogy javítsam a kilátást. Pedig én egy másik ember vagyok, nem egy istenverte tereptárgy vagy biodíszlet.

"A vezetők, politikusok miatt vannak háborúk."

Képviseleti demokráciában ez eléggé rossz duma. Abszolút monarchia esetén még úgy-ahogy megállná a helyét.

"Neked kéne tanulni, odafigyelni, nem nekem van problémám."

Majd neked is lesz, ha beüt nálad a klimax, meg túljutsz a virágkorodon. Jelenleg egy páholyból osztod nekem az észt.

"De bizony, ha úgy éled meg, hogy te a harmadik világbeli férfival rivalizálsz a kitűnés lehetőségéért, akkor rasszista vagy (gyárban ezresével szerelősoron? ebben kitűnni? ezt szeretnéd, ezt irigyled tőlük is? kicsit belezavarodtál most ebbe)."

Jó, akkor leírom lassan, hogy értsd: ha te pl. egy online fordítói távmunkát akarsz elvállalni (nem irodánál, hanem egy nemzetközi szabadúszó oldalon), akkor többek az indiai munkabérekkel kell versenyezni, mivel ott fillérekért is vállalják. Így már világos? Amúgy meg nem rasszizmus ez, hanem protekcionizmus. Semmi köze a rasszokhoz. Annyira rasszizmus, mint amikor egy ország úgy dönt, hogy védővámokat vet ki egy másik ország termékeire, mert különben az a hazai ipar rovására megy.

"Az, hogy egy átlagférfi nem talál nőt, a nő hibája? Ők nézzenek magukba? Ezt sikerült leírnod."

Az átlag lakásbérlő hibája, ha megfizethetetlenül magasra szaladnak a lakásárak?

"Nem, nem lehet az ő hibája, mert nem is az ő érdeke, hogy az átlagférfi csajozzon."

Nekem se lenne pl. érdekem, hogy felcipeljem a bőröndöt a szomszéd lánynak, ha látom, hogy nem bírja el, vagy hogy egyenlő bért adjak a nőknek, ha munkáltató lennék, mégis megteszem. Mert nem élek vissza az előnyös pozíciómmal a másik rovására.

Amúgy meg ha nem érdeked, hogy az átlagférfi csajozzon, akkor gondolom, gyereket se akarsz. Ha azt veszed "átlagos"-nak, ami a középértéktől egy szórásra van (normáleloszlás), akkor abba a társadalom 68%-a beletartozik. Most IQ-eloszlást néztem, de kb. bármilyen jellemzőnél (magasság, súly, stb.) a normálgörbe a jellemző a társadalomra. Ha szigorúbb vagy, és fél szórást veszel, az még mindig kb. 40%. Tehát ha szerinted neked semmi dolgod azzal, hogy a férfiak átlaga, ami mondjuk 50%, találjon nőt, akkor az azt jelenti, hogy kapásból fele annyi esélyed lesz NEKED is találni valakit. Igazából ez nem magánügy. Ha sok férfi elmagányosodik, akkor a nők is el fognak.

"Szóval félsz tőlük, gyűlölöd őket és nem tudsz leszakadni róluk."

Én nem gyűlölök senkit. Van nő, akit csodálok, és rajongok érte (nem, nem az anyám, mielőtt valaki bedobja), és van, akit megvetek. Ez a férfiaknál ugyanígy van. A különbség csak az, hogy a férfiakkal nekem nincs dolgom, mert barátaim vannak, és nem vagyok rászorulva, hogy próbálkozzak náluk bármiért is. A nők visszásságaival viszont újra és újra szembesülnöm kell, mert azt mérte rám a sors, hogy őket akarjam. Ha választani lehetne, lehet, hogy inkább meleg akarnék lenni. De leginkább olyan világban élnék szívesen, ahol a nők többségének nincs elszállva az agya.

"Te képtelen vagy beszélgetni, tele vagy gyűlölettel és csakis önigazolsz"

Már elég régóta beszélgetünk ahhoz képest, hogy elvileg képtelen vagyok rá.

""A vezetők, politikusok miatt vannak háborúk."

Képviseleti demokráciában ez eléggé rossz duma. Abszolút monarchia esetén még úgy-ahogy megállná a helyét."

Nem tudom, feltűnt-e, de képviseleti demokráciákban nemigen van háború. Hány háborút viselt Magyarország a rendszerváltás óta?