30 felett már tényleg utca lánynak nézik az embert, és azt hiszik vele mindent megtehetnek mert gyereke van?

Jó. A gyerekedtől vagy normális gondolkodású, a férjed számára vonzó nő? Megkérded majd tőle, hogy ha kettő lett volna belőled, csak egyikteknek van gyereke, a hasonmásnak nincs, minden más ugyan az, akkor melyikőtőket tartotta volna akkori fejjel jobb partinak és megosztod velünk?

32/f

10.-nek.

1 azaz EGY ilyen esetről tudok.

Volt főnököm. Direkt gyerekes nőt keresett.

Meleg a fickó, de "kellett" a pozíciójához a családos férfi demózás. Bár ez náluk amolyan üzlet, a nő is jól sár és a pali is. És az a vicc, hogy boldogok. Mint két barát vagy testvér, úgy élnek.

Világéletemben azt mondtam, hogy más kölykét soha nem nevelném. Aztán most meg szerelmes vagyok egy 32 éves nőbe, akinek egy másfél éves kisfia van. És már a közös jövőnket tervezzük.

35F

"hogy ha kettő lett volna belőled, csak egyikteknek van gyereke, a hasonmásnak nincs, minden más ugyan az, akkor melyikőtőket tartotta volna akkori fejjel jobb partinak és megosztod velünk?"

Mivel nincs két ugyanolyan ember, ezért a feltevés hülyeség. Egy gyerek sokat változtat az ember személyiségén, tehát még én magam sem lettem volna ugyanaz. És a legtöbb ember nem az alapján választ társat, hogy jó party-e az illető, hanem érzelmek alapján. De te biztos találsz majd magadnak olyan nőt, akit jó partynak tartasz, és megéri neked vele lenni. Másnak meg ott van a szerelem.

Természetesen. Voltam is szerelmes ilyenbe. A legtöbbet feccöltem abba a kapcsolatba minden téren és a legszarabbul jártam. Ismertem a kockázatokat ettől függetlenül és felkészültem a dolog problematikájára, így azt sem lehet mondani, hogy nem adtam esélyt az egésznek. Viszont az is nyilvánvalóvá vált, hogy nem véletlen került az a köztudatba a szingli anyukákról ami. Az pedig probléma, hogy ahelyett, hogy úgy általánosságban magukba néznének és valami tanulságot levonnának, csak az áldozatszerepben tetszelgés megy, meg a panaszkodás, hogy nekik nem jár a boldogság. Örülök, hogy ti jól megvagytok a férjeddel és vannak pozitív példák is, de sajnos ti vagytok kevesebben... sokkal kevesebben, ezt pedig te nagyon jól tudod. Olyan ez, mintha azon emberek közé tartoznál, akik túlélték, hogy leesnek a tízedikről, de az emberek ezt nem szokták túlélni általában. Mindezt tudván javasolnád az embereknek, hogy nyugodtan ugorjanak csak le a tízedikről? Mert igazából itt az van, hogy aki ezt mondja, azzal valamiért egyet értünk, aki meg azt, hogy ha mindenképpen le akarsz ugrani valahonnan, akkor max az elsőről azzal meg nem. Ennek is van oka?

32/f

Értem. Elfogadom, mert én is úgy választottam jó darabig, viszont beláttam, hogy ez egy roppant egészségtelen dolog... ha csak szerelemből választ az ember. Ha nő lennék, 100%-ig biztos vagyok benne, hogy szingli anyuka lennék most, hiszen ahogy mondtam, így választottam én is. Nem lenne szabad a józan észt kizárni csak ezt mondom. Szerelmesnek emellett meg tök nyugodtan lehet attól még lenni.

32/f

Általában nem az elvált apukákhoz kerül a gyerek. Egyrészt a bírói gyakorlat miatt, másrészt az elvált anyukák beszámolóinak túlnyomó többsége alapján, nem véletlenül váltak el az apukától. Ezek után csak arra próbál az ember rákérdezni, miért olyannak szülnek a nők, akitől el kell válniuk, ezt miért nem annak a csodálatos embernek teszik általában, akit ezután keresnek vagy megtaláltak. Nem ez lenne kézenfekvő?

32/f