Miért "jó egyedül" manapság a 20-on éves lányoknak, nőknek?

Nem egy lány/nő ismerősöm (szépek, értelmesek, okos csajok, bárki szívesen randizna, járna velük) említi meg, hogy nem akarnak senkivel együtt lenni, nem akarnak kapcsolatot, és leráznak mindenkit, mondván, hogy nem akarnak senkivel sem összejönni, mert, hogy jó nekik egyedül.

Közülük többnek nem végződtek túl jól a legutóbbi kapcsolataik, van, akinek hónapokkal ezelőtt, van, akinek évekkel ezelőtt történt a szakítás, de azóta is elzárkóznak az ismerkedéstől, randizástól.

Nyilván érthető, ha kell egy kis idő, de adott esetben évek?

A másik oldalról nézve a dolgot, van több, szintén csinos, normális, intelligens 30-35 éves nő ismerősöm is, akik viszont már nem nagyon találnak maguknak párt, és ebből a szempontból nézve érthetetlen, hogy sok lány elüldöz maga mellől mindenkit, vagy éppen közel sem enged senkit...

Nem gondolnak rá, hogy később, 30 felett mennyivel nehezebb lesz normális párt találni?

Természetesen nem arra akarok kilyukadni, hogy támogatnám a "mindegy kicsoda, csak legyen valakim" állapotot, de kissé érthetetlen, hogy ennyire elzárkóznak a randizástól, vagy megijednek, hogyha egy ismeretség komolyabbra fordulna és ellökik maguk mellől a másikat.