Egy szép nő egóját tényleg sérti, ha egy pasi ügyet sem vet rá?

Tegyük fel, egy munkahelyre - ahol nagyon sok férfi dolgozik - érkezik egy feltűnően csinos új kollegina. A pasik egyből sugdolózni kezdenek, közeledni hozzá, ki így, ki úgy, próbálják megismerni, van, aki már meg-megérinti beszéd közben, a rámenősebb fajta egészen az aurájába mászik.

Viszont van egy pasi, aki bár illedelmesen odamegy bemutatkozni, de amúgy totál érdektelen, "ő is büdöset xarik" - gondolja magában. A napok előrehaladtával pedig a dolog megáll egy köszönő viszonynál - és ő az egyetlen pasi, aki egyszerűen nem nyit felé, közömbös iránta. A nőt - miközben a nyomulós munkatársak minden lépését lesik - foglalkoztatni kezdi a dolog, azon kapja magát, hogy egyre többet gondol a férfira, mivel nem ehhez szokott eddig. Köszönéskor már önkéntelenül görbül mosolyra a szája, de a pasi tök semleges - viszont mindig illedelmes. A vadászösztön egyre jobban nyer teret a nőben, folyton azon gondolkodik, hogy találhatna kitörési pontot a pasihoz való közelebb kerülés érdekében...

Szerintetek létezhet ilyen? Hogy hasonló esetekben a passzív hozzáállás vezethet sikerre a nőknél? A lányokat, nőket is kérdezem: történt már veletek is ilyen? Hogy a túlzott körülrajongás már az elején taszítóvá vált és a "távoli", nyugodtságot sugárzó, de passzív pasi keltette fel az érdeklődéseteket?