Sok hajadon lány, nő miért nem akar férjhez menni?

Mert egy feleslegesacera es azt a penzt inkabb a lanyomra koltom vagy elmegyek belolle nyaralni...

Egy papir nem valtoztat semmin!

Mert tized annyi előnnyel sem jár, mint hátránnyal.

És mert nem vagyok hajlandó kiszolgáltatni magamat egy férfi kedvének, úgy, hogy még az ellenállási jogomról is lemondok, mert ugye vannak kötelezettségek egy házasságban...

Akarok. Lehetőleg a húszas éveim közepe tájékán. DE! Amit én ezért az elképzelésemért kaptam, azt a lenézést, kioktatást, csesztetést... Borzalmasak az emberek olykor, pedig csak annyit szoktam mondani (nem randin, általában barátok között volt erről szó), hogy számomra ez fontos, illetve nincsenek kötődési és elköteleződési problémáim, ha olyan a fiú, akkor én nem akarok vele sokáig járni, hanem haladjunk a kapcsolattal: eljegyzés, házasság stb. -persze nem mindent egyszerre, de szerintem az eljegyzésnek pl. a szándék kifejezésén és az elköteleződésen kívül nincs semmi olyan része, ami "teher". Házasságnál is csak az esküvő kerül sokba, minden más csak magáról a gesztusról szól, nem kell azonnal gyereket vállalni és a vagyonszerződés lehetővé teszi, hogy a másik ne érezze magát kiszolgáltatva nekem. Bár érdekes az a kapcsolat is, ahol valaki pár év után sem ismer annyira, hogy tudja rólam, mennyire nincs szükségem más vagyonára. Mindenestre ha nem akarja, nem kell ezt sem, szóval nem igazánh értem a hisztit, főleg amit nekem adtak eddig fejmosásnak.

Tényleg sokak szemében ostobának számítok emiatt és sokan mondják, hogy meg fogom bánni... Nos, szerintem azt bánnám meg, ha nem kezdeném az életemet időben alakítani és ebbe az alakításba nem csak az tartozik bele, hogy elvégzem az egyetemet és találok egy jó állást, hanem az is, hogy már most igyekszem olyan embert megismerni, aki alkalmas közös élet tervezésére és nem csak hülyéskedem meg bohóckodok ilyen élettársi majomcirkusszal. Nem akarok senkit megbántani, de számomra élettársi kapcsolatban lenni csak egy átmeneti állapot, ami nem tarthat sokáig és amiben nem vagyok hajlandó gyereket vállalni, mert számomra nem elég komoly. Nem a házasság teszi jobbá a kapcsolatot, de azért a legtöbb ember számára nem kis lépés valakinek magától (!) megkérni a párja kezét és a teljes rokonság előtt nyilatkozni arról, hogy összeköti vele az életét és kitart mellette jóban-rosszban. Én legalábbis ilyen lépést csak azzal tennék, akiben biztos vagyok, ellenben ha nem lennék ilyen, hogy egy párkapcsolatba ilyen tervekkel lépek, bizonyára szívesen eltengődnék valaki mellett élettársi kapcsolatban azzal, hogy "ez jó jelenleg, aztán majd meglátjuk, ha jön más, még dobbanthatok mert nem lesz röhejes, elvégre is, csak járunk". Szóval lehet erről másképp gondolkodni, de nekem nem lehet lenyomni a torkomon azt, hogy az az ember tényleg akar, aki csak együtt akar velem éldegélni és akivel ugyanott tartunk 20 év múlva is, mint most, csak kicsit több közös élmény és több szex után. Kicsit olyan, mint a saját lakás és az albérlet. A lakásodat is bármikor eladhatod és mehetsz tovább és az albérletben is tölthetsz évtizedeket akár... De más érzés lakást venni, mint albérletet nézni. Másak a kötelezettségek és ha nem vagy hajlandó megvenni azt a lakást idővel, csak kibérelni, akkor te nem vagy biztos az odaköltözésben sem.