Csak szerintem vannak a mai nőknek szürreálisan magas elvárásaik a férfiakkal szemben?

"18+4=22, 30-22=8

8= majdnem egy évtized."

Igen, és ez csak az alapképzés, ami semmire sem jó. MSC vhol még 2 év, ha nem büfé szakra jársz. Én 24-25 évesen kezdtem el dolgozni és hidd el, ha gyűjtesz, 2-3-4 év is nagyon sokat jelent, szóval ne gyere nekem itt a matekkal. Rohadtul nem mindegy, hogy 8 vagy 10 évről beszélünk, ugyanis 2 év alatt félre tudok tenni majdnem 4 millió Ft-ot.

Ha pedig nem elégszel meg az alapképzéssel, mert kell a papír az MSC-ről, akkor kb 24 éves korodban kezdesz el dolgozni, ami egyből nem 10, hanem 6 év. Erről ennyit.

Tuti azonnal leraznam ha anyucival lakik

Onnalotlan eletkeptelen lusta embernek tartanam.

Igen van sajat lakasom es nem hitelmentes de ua fizetek mint alberlet lenne.

Miert jo hogy az enyem lesz ?

Nem viheten magammal orokosok pedig nem erdekelnek

Egyàltalàn nem,ennyi idősen külön kell lakni,mègha albi akkor is.

Erre akinek nincs igènye az sajnos elàrul mindent.

Ez ott kezdődik, hogy a normálisabbja nem úgy választ sulit, hogy közel legyen, tehát megy koleszba, vagy 4-6-an albérletbe. Innen már nagyon nehéz újra visszamenni a szülőkhöz, gyerek státuszba.

Jobb esetben ilyenkor már van egy komoly kapcsolat, és ketten vesztek ki közös lakást.

Az se jó előjel, ahol ez 30 éves korig nem történt meg.

Nem kell olyan pasi se, aki még ott tart, hogy élni akar, bulizik, csajozik, eszébe sincs elköteleződni. Ez 25 évesen még rendben van, 30 éves férfival azért màr gàz, ha a járáson túl nem lehet tervezni.

Akkor itt vannak az én elvárásaim (egzisztenciában):

- önálló, független férfi, aki nem feltétlenül rendelkezik saját ingatlannal, de nem is anyja csecsét szopja 30+ évesen

- stabil, elég magas jövedelem ahhoz, hogy takarékoskodni is tudjon belőle

Ez nem sok és nem "szürreális" elvárás. 27 éves nő vagyok, 19 éves korom óra külön élek. Eleinte kollégiumban, majd albérletben laktam másodmagammal. Egyetem mellett végig dolgoztam, egyetem után jó állásom lett. Igen, ki kell adnom albérletre, de szerencsére egy barátommal költöztem össze, így a költségek megoszlanak. Nehezebb így félretenni, de így is félre lehet tenni! Nem cserélnék viszont soha azokkal, akik közel 30 évesen anyjukkal-apjukkal laknak, itt is állandó téma a megannyi konfliktus.

Továbbá nem egy nálam idősebb ismerősöm lakik a szüleivel, akik a félretett pénzükből elektromos autót vettek, meg sima új autót és 30 évesen "újra" kezdték a spórololást külön lakásra, mert az új autó fontosabb volt nekik.

Ha én 27 éves nőként képes vagyok az önálló életre, és albérlet mellett félretenni, akkor talán nem irreális elvárás ez egy korombeli vagy idősebb férfitól.

Ha neked ez ekkora érvágás és lehetetlennek tűnő életút/életszínvonal, akkor keress egy szintén anyjáékkal nyomorgó nőt és legyetek boldogok!

En is kulon lakom 19eves korom ota,dolgoztam gyarba es mellette tanultam. Volt ket munkahelyem is. Raadasul mar gyerek van akit egyedul nevelek.

Van lakasom...igaz nem hitelmentes,de kevessebbet fizetek mindha albiban lennek es a sajatom torlesztem. Van autom,lovam,kutyam...ugye az sem olcso.

En igaz kint osztrakoknal keresek havi 1500eurot de egy eve vagyok kint. Tanultam nemetul,megcsinaltam a jogsikat es nem lehetetlen kijutni sem.

Tehat had varjam el mar a pasitol h ne az anyjaval lakjon raadasul 30evessen,egy nyamvadt autot is ossze tudnak hozni a legtobben (egy szaros Audi v BMW se egy nagy szam).

N26