Gyerekes anyuka olyan férfiaknak való, akik nem akarnak gyereket és nem akarnak felelősséget vállalni?

Komolyan ennyire gyengeelméjűek itt az emberek?

Tegyük fel, hogy van olyan fiatal anyuka aki nem maga tehet arról, hogy egyedül maradt egy kis gyerekkel.

Akkor az már soha ne legyen boldog? Soha ne számítson semmi jóra, csak idősebb férfiakra, vagy selejtesekre a ti megfogalmazásotok alapján?

Nem tudom ti hol éltek, de sok normális férfi van aki nem selejtes és nem azért van együtt egy kisgyemekes anyával mert nem találna jobbat.

Vannak normális emberek, akik képesek elfogadni, hogy annak a valakinek van egy gyermeke, és szereti, vonzódik annyira ahhoz a nőhöz, hogy a gyermekét is megszereti.

Itt mindenki beszűkült agyú?

#11. Az exem is pont ilyen volt, meg az érvelése is kB ez volt mikor mesélt a viszonttagságairól. Nyitottan és türelmesen álltam hozzá, elfogadtam a gyerekét, össze is spanoltunk. Én foglalkoztam vele és szórakoztattam, míg a házimunkával és hasonlókkal utoléri magát. (felajánlottam, hogy csinálom én, arra kért szórakoztattam inkább a kicsit, mert látja jól elvagyunk). Kedves voltam vele, továbbra is udvaroltam neki, minden alkalommal virágot vittem, csak én mentem hozzájuk, vittem volna ide-oda, hogy kicsit ki is mozduljon a szürke hétköznapokból, gyerekkel vagy anélkül. Nem azért csináltam, mert be akartam vágódni, csak jött, mert szerettem és megszerettem őket. Mikor komolyabbra fordult a dolog és ennek megfelelően pedzegettem, hogy akkor fűzzük komolyabbra, lakhatnánk együtt stb (adottak voltak a feltételeim), tudod mi lett? Indult a bezárkózás, a gyerekkel takarózás, az elhidegülés, a titkolózás, a hisztik és a hőbörgés, aztán szakítottunk.

Elfogadok én mindent, de egy kapcsolatban nem kéne engem is elfogadni, ha már egyszer "komoly"? Így volt neki egy szexkapcsolata, aztán ennyi. Szokták itt mondani, hogy aki egyszer csalt, csal még egyszer. Aki meg egyszer "elcseszi" az életét, az elcseszi még egyszer.

Nyilván ez csak egy gyermekes anyuka és van akinek összejön és szépen működik, csak nem ez a jellemző. A kérdésnek meg inkább úgy kéne hangzani, ha egy gyerekes anyuka kapcsolatot akar (komolyat), akkor elégséges-e csak a gyerekével foglalkozni. Nem, nem az.

31/f